Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - ZENTAI TÜNDE: Szabadtéri múzeumok Magyarországon (kiállításismertető)

Zentai Tünde: SZABADTÉRI MUZEUMOK MAGYARORSZÁGON 1. kép. Az időszaki kiállítás tablói az Országos Műemléki Felügyelőség aulájában (Budapest) Ezzel a címmel készített a Szabadtéri Néprajzi Múzeum retrospektív kiállítást a magyarországi néprajzi jellegű szabadtéri múzeumokról. A kiállítást 1982. szeptember 6-án mutatták be Szentendrén a Művésztelepi Galériában az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének 10. konferenciája tiszteletére. A szövetség két évente tartott konferenciáját, ezúttal a Szabadtéri Néprajzi Múzeum rendezte. A kiállítás célja kettős. Áttekinti a szabadtéri néprajzi múzeumok létesítésének eddigi eredményeit, és gazdagon árnyalt' képet fest e múzeumtípus jelenlegi magyarországi helyzetéről külföldi és magyar szakembereknek, múzeumlátogatóknak egyaránt. A kiállítási anyag 370 színes, fekete-fehér recens és archív fényképből, műszaki rajzból, metszetből, térképből, levéltári források másolatából áll. A föliratok angol és magyar nyelven készültek. Tartalmilag három fő részre tagolódik, ezen belül 18 egységre oszlik. A bevezető rész a magyar szabadtéri múzeumok történetével foglalkozik. Ismerteti a kialakulás előzményeit az 1873-as bécsi világkiállítás székely házától kezdve az 1896-os millenniumi kiállítás néprajzi falujáig. Jellemzi a 20. század első felének kezdeményezéseit egészen az első állandó szabadtéri múzeum, a Göcseji Falumúzeum megnyitásáig, 1968-ig. Ezen belül kiemelt helyet szentel a JANKÓ János