Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - KECSKÉS PÉTER: Táblás kályha Röjtökről (1869)

Kecskés Péter: TÁBLÁS KÁLYHA RÖJTÖKRÖL (1869) Kisalföldi terepmunka során 1978-ban Fertőhomokon (Győr-Sopron m.) táblás kályhát találtunk. A kívülfűtős, négyzetes hasáb alakú, négy sor ólommázas táblából és pártázatból álló kályha ép állapotban került elő, csak néhány díszítő eleme volt törött (1—2. kép). A kályhagombos tárgy színvonalas empire stílusú megformálása, és három oldalán mélyített mezőkben rátétes figurális — (harsonás puttók, álló férfi alak), ill. virágornamensek gyakorlott és igényes kéz munkájáról vallanak. A kékes szürke kobaltoxidos csurgatott mázas kályhaoldalakból a domborműves elemeket a sárga színű vasoxidos máz is kiemeli. A mesterről és a készítés körülményeiről a kályha mázatlan fedlapján talált karcolt felirat ad útbaigazítást. A múzeumi „leíró karton" alapadatait jelentő szöveg: „Készült Röjtökön Horváth Sándor fazekas 1869".

1 1. kép. A kályha oldala bontás előtt A fertőhomoki ház és kályha tulajdonosa Kovács Tamás (sz. 1908) elmondta, hogy a házat nagyapja, Kovács József (1834—1912) telkes jobbágy építette.

2 Az első szoba — ahol a kályha állt — mestergerendáján vésett évszám őrizte meg a ház építési dátumát: „K. J. 1867." A ház megépülte után két évvel Kovács József rendelte meg a kályhát a röjtoki mestertől, Horváth Sándortól, aki valószínűleg sógora volt.

3 A soros beépítésű fertőhomoki gazdaházhoz több mint 30 kh szántóföld, 12 kh legelő és nagy állatállomány (6 tehén és 4 ló) tartozott, de a Kovács család szőlőműveléssel is foglalkozott. Horváth Sándor fazekas mesterről a röjtöki halotti anyakönyv néhány adata nyújtott felvilágosítást. A röjtöki származású és lakhelyű (79. számú házban lakott, felesége Kiss Anna) mester 1911. október 25-én halt meg tüdővészben 67 éves korában, 2. kép. Rátétes díszítések a kályha eredeti helyén