Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - KECSKÉS PÉTER: Táblás kályha Röjtökről (1869)

3. kép. A kályha szerkezeti rajza 4. kép. Táblás kályha a múzeumi állandó kiállításban s két nappal később helyezték örök nyugalomra a római katolikus temetőben.

4 A kályhát tehát az 1844-ben születt Horváth Sándor 25 éves korában készítette (3. kép). A történeti Sopron megyei Röjtök (ma faluösszevonással Röjtökmuzsaj, Győr-Sopron megyében) a szakirodalomban nem szerepel kerámiaközpontként, önálló céhszervezete nem volt, az iparosok a kapuváriakkal tartottak kapcsolatot. Adatközlők szerint a faluban három fazekas mester dolgozott a múlt század utolsó harmadában (a betegeskedő Horváth Sándor a század elején már nem dolgozott). A mesterek zöld mázas kancsókat, korsókat és lábasokat készítettek „győri stílusban". A röjtöki táblás kályha megformálása és díszítése a győri múzeumban található kályhákkal nem rokonítható.

5 Röjtökön készült, s a fazekas Horváth családhoz köthető tárgyat a Néprajzi Múzeumban találtunk.

0 A zöld mázas céhkancsó vésett írása feltárja a készítés körülményeit: „Kapu Vári Érdemes Takács Czé Ríszire Csinaltátot 1864dik November 2 Napján Kíszült Röjtökön Horváth Ferentz és Fazíkas mesternél Nímét János Czé Mester Nímet Antal al Czé Mester Molnár Pál Czé Jegyzőjő". A kancsó hasán