Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - K. CSILLÉRY KLÁRA: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete

házak mellett továbbá számos modell és tervrajz is kiállításra került.

8 Franciaországon kivül munkásházakkal csupán a szomszédos fejlett nyugat-európai ipari államok jelentkeztek. Belgium részéről két már ugyancsak meglévő kolónia ipari és mezőgazdasági munkásházaiból válogatták a kiállításon felépítetteket; ezeket a lakásokat is berendezetten mutatták be.

9 Anglia csak modelleket küldött különböző munkásházakról és falusi otthonokról.

10 A helyileg hagyományosként kiállított épületeknek a kiválasztását nem vezérelte semmi egységes szempont. Általában egy-két, a területükön jellemzőnek ismert épületet állítottak ki az egyes vállalkozó országok. A lakó- és gazdasági épületek teljes együttesét csupán két ország hozta: Hollandia és Oroszország. A Hollandia által bemutatott majorban volt egy lakóépület, vele egybeépített istállókkal és tejkezelő, sajtkészítő helyiségekkel, mindehhez még sütőház járult, meg köpülőház — benne szárazmalom-szerűén működő lóhajtású tejköpülő berendezéssel -, továbbá disznóól.

11 Az Osztrák-Magyar Monarchia egy tiroli, egy alsó-ausztriai és egy csehországi parasztházzal, továbbá egy magyar csárdával vett részt a kiállításon.

12 Svédország egy történelmi emlékhelyként megőrződött parasztháznak a „tökéletes mását" mutatta be, annak az Orn'ás községben (Dalama) álló háznak a nyomán, amely 1520-ban Gusztáv Vasa, a későbbi svéd király számára nyújtott menedéket.

13 A svédek ezen kívül kiállítottak még egy lapp kunyhót is.

14 Norvégia egy parasztházat hozott (1. kép).

15 Oroszország három népi lakóépületet emeltetett a kiállítás területén.

1 6 Közöttük volt a már említett épületegyüttes a vlagyimiri kormányzóság területéről: parasztház, „izba" és a hozzá tartozó teljes zárt udvar, benne külön hajlék az öregek számára, továbbá ólak, istálló és szekérszín.

1 7 Szerepelt még egy kirgiz , jurta" is Omszkból

18 meg egy jakut „urassza", azaz kéreggel borított nyári sátor. Az Európán kivüli világrészekről ezen a két utóbbin túl 1. kép Norvég ház az 1867-es párizsi világkiállításon (Nemzetiségek 1867. 372/3. után). más lakóépületek is kiállításra kerültek, így Algériából hat feketesátor.

1 9 Egyébként ebből a tárgykörből is voltak a kiállításon modellek, így Románia egy nádfödeles sövényházat mutatott be, udvarán gémeskúttal és az ólak, meg különféle gazdasági eszközök másával.

20 A párizsi világkiállításon megjelenített sokféle építménynek az eredetiségét az idő távlatából nehéz megítélni. Amennyire azonban ez, főként ábrázolások alapján megállapítható, úgy tűnik, hogy akárcsak a munkásházak esetében, a helyileg hagyományos házakat is általában egy-egy alkalmasnak megítélt eredeti objektum nyomán, másolatban építhették fel. Meg kell ehhez jegyezni, hogy a ,

gründen nemzet jellemzetes lakai" körében kiállított házakat kivétel nélkül mind fából ácsolták, ami megkönnyíthette legalább egyes részelemeknek, faragvány oknak a hazulról való hozatalát. Mindenesetre arra, hogy az épület hiteles másolatnak tekinthető, egyedül a svéd ornäsi ház esetében utalnak a kiállítók, és ennek nyomán az ismertetők. Ez a ház egyébként, miként azt Sigurd ERIXON összefoglalásából tudjuk, korai, az 1475 körüli évekből származó képviselője a tipikus egyemeletes, függő folyosós svéd parasztháznak, csupán az emeletre felvezető külső csigalépcsője XVIII. századi hozzáadás.

2 1 A másolat pontosságára vonatkozóan figyelemre méltó az egyik tudósító megjegyzése, miszerint az „anynyi hűséggel" készült, „mennyit az idealizálás engedni szokott."

22 Lényegében a svéd házhoz hasonló hitelességűnek vélhető a róla készített kép alapján a kiállított norvég ház (1. kép) is, nemkülönben az orosz nagygazda porta — amelynek az ormát, az előbbiéhez hasonlóan, kettős lófej koronázza

23 - bár ennél HENSZLMANN Imre feltételez „czélzatos simítgatást."

24 Egyes épületek terveztetésénél elkövetett hibákra, átstilizálásra, önkényes formaadásra kellően következtethetünk BENKÓ Károly építészmérnöknek a magyar vendéglőről írt bíráló szavai alapján: „... a magyar középítészetet jellemezni akaró úgynevezett csárda... terve — úgy látszik, egészen levegőből meríttetett, mert bár sokat fordulok meg hazánk különböző részeiben, ehhez hasonló csárda még eddig szemeimbe nem akadt."

25 Hozzá kell azonban tenni, hogy a tudósítóknak a népi építkezés tárgykörében való bizonytalansága ugyanezt az építményt mégis a hol „magyar ház"-zá,

26 hol meg egyenesen ,Jtis magyar paraszt ház"-zá avatta.

27 Ugy látszik, a helyileg jellemzőként kiállított házak esetében a berendezés nem tűnt olyan magától értetődőnek, mint volt az a munkásházaknál. A sátrakat és kunyhókat ugyan mind teljes berendezéssel látták el — amennyiben a katalógusban beígérteknek hinnünk lehet

28 —, a házak közül azonban csakis a holland majort. Itt lakásba és gazdaságba egyaránt élethű berendezés került, benépesítve lakókkal is, az istállók meg lovakkal, tehenekkel. Mindez azonban nyÜvánvalóan kereskedelmi célból, a holland sajt propagálása érdekében történt, ami ott készült a látogatók szeme előtt.

29 A Gustav Vasa-ház viszont, amelyről még a katalógus azt haran-