Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

108. JÓZSEF ATTILA — József Jolánnak, Párizs, 1927. j an. 22. Eredetije: PIM. — Tintával írott levél. — A levél szövege magyarul: Luciem, Megkapván leveledet ós a 80 P-t, nyomban írok is hogy elhihessed és meggyőződhess arról, hogy két hónap alatt rámragadt egy csipetnyi francia. S remélem, hogy ezzel a levéllel többet érő bolond boldogságot okozok ott, mint itt a te annyit idézett kifejezéseid. (T) Verset már csak időnként írok. Ezért nem is tudok küldeni; később talán majd megy. — Lehetetlen választás előtt állok: vajon a bolsevizmust válasszam-e a költészet helyett, de egyiket sem teljesen. Manapság a polgári Államokban nem lehet élni (vagyis hogy az ember magát az észnek, a kollektív törvényekkel bíró egyénekből álló Emberiség fejlődésének szentelje egy olyan szervezetben, amelyben az egyén másokért, azaz mások által létezik) tehát nem lehet mást tenni, mint alávetni magunkat az intézményesen szervezett véletlennek. Tegye ezt, aki akarja. De verseket nem fog írni: meg kell teremtenie a versírás lehetőségót ós főleg képesnek kell lennie arra, hogy önmagát alkalmassá tegye azoknak a magasabbrendű lehetőségeknek a befogadására, amelyek számára szintén adottak. (Ha ezt megértenéd, a stílussal együtt, bolondul boldog lennék stb.) Tegnap az utcán egy rettentő szutykos asszonyt láttam, aki virágot akart eladni. Ha virágárulás nélkül kért volna néhány krajcárt, mindenki adott volna neki. Észrevettem tehát, hogy az ember befogadóképessége nem maradhat közömbös valami szutykossal szemben: a szép dolgokat viszont közömbösen is befogadja. És amikor az ember pénzügyi szempontból ítél szimpatikusnak, vagy nem szimpatikusnak dolgokat, ugyanúgy cselekszik, mint a számára közömbös, vagy érdektelen (azaz nem elsődlegesen érdekes) dolgok esetében, melyek közé a költészet is tartozik. Újra írok, majd ha határoztam. Csókollak benneteket A Ui. M. Gál megérkezett. Meg kell köszönnöm M. Liebmannak a csomagot, bár én nem fogok tudni ennyi csomaggal Budapestre utazni, amelyekben ráadásul még szalámi sem lesz. Eddig még nem voltam M. F. M. -nél (akit magyarul Molnár Ferencnek hívnának) Ödön névjegyével. De majd tiszteletemet teszem nála. A Egy verskötet („Harcos énekek") jelent meg Budapesten a Népszava kiadásában s abban hat versem (jobban mondva, verseim közül hat) is benne van s köztük egy szörnyen rossz. A könyv igen drága, no vedd meg, de kérhetsz tiszteletpéldányt, jóllehet mind a hat verset ismered. A