Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

legjobb irodalmi színházba első sorba, ellátott praktikus vizsga technikai tanácsokkal, kölcsönadott könyvet, jegyzeteket stb. No aztán egyszer kérdezte, van-e irodalom otthon, kik az uj emberek. Mondtalak Téged meg Illyést. Azt mondja Illyés nevét sohase hallotta, Téged látott egyszer Vámbéryéknél, de sehogysem tudja azokután elhinni hogy tehetséges vagy. Igazán nem tudom mért irom meg Neked mindezeket. Talán csak mert őszintén fel akarok mindont tárni, előtted vagy hogy lásd, mennyi mindeneken keresztül törve kellett szerelmemnek újra és újra fellángolni, ez banális szó de oly igaz, mert fizikai fázást, jéghideget éreztem mindig, amikor próbáltam elképzelni életemet Nélküled és mindig lassan éreztem amint visszatér belém megint az élet melege, amikor megengedtem magamnak, hogy megint Rádgondoljak, illetve hogy abbahagyjam erőszakos elnyomását magamban a hozzád tartozás érzésének. Drágám, rohanok, sürgönyzök Neked szeretlek. Mért nem mész ki a világba szobádból, jársz kenyér után vagy az egyetemi könyvtárba például, nem normális dolog ez igy elbújni barlangodba ! Csókol Mártid 167 JÓZSEF ATTILA VÁGÓ MÁRTÁNAK Pest, 1928. nov. 16. Te girhes ! 1. Koroknaynak nem én tartozom. Azonkívül pedig költözködését már a múlt hó folyamán befejezte s így tőle várná az ember, hogy siessen a könyvvel, annál is inkább, mert a pénz nagyobb részét már megkapta s a hátralévő 140 P a megjelenés után esedékes. Ez pedig künn van a gyűjtőknél. 2. Szmekál Évának adtam 1 (egy) órát. Rákövetkező héten levlapon értesített, hogy lomond, mert az első óra (amely 9-től fél 12-ig tartott) nagyon kimerítette és még nincs olyan állapot -