Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

hogy is tudhatnék teljesen őszinte lenni, amit pedig úgy szeretnék, amikor annyiféle vagyok ! Attilkám, nem lamentálok tovább, nincs ennek semmi értelme, hiszen szerelmes vagyok beléd. Lederer figyelmeztetett elutazása előtt, hogy ugy veszi észre egy Tong nevű kinai fiú (27 éves, bachelor és egy nagy történelmi könyve jelent már meg, kedves szimpatikus, meleg ember, csak a szeme vágása kinai rajta) kezd belémszeretni. Tegnap megmondtam erre neki, hogy ,,el vagyok jegyezve", külömben nagyon kínos volt vele együtt lenni egyedül, mert ha hűvös vele az ember ezt a kontinentálisok visszautasításának tekinti a sárgával szemben. Rém ideges, azt mondják ezek a színes emberek itt, akik pedig oly nagy számban vannak, mind minderwertigkeit-komplexumosak, de viszont, ami első impulzusom volna, hogy ha erre különösen nagyon kedves vagyok vele, azt félreérti, szóval megmondtam neki, hogy nem vagyok szabad, de ezután is még rém kínosan éreztem magam, pedig kedves, szimpatikus ember, rém boldog voltam mikor végre egy autóbusz tetején ültem egyedül és áztam, mert most két napja zuhog állandóan. — Tegnapelőtt Ledererrel még elmentünk a Fabian-Societynek egy ülésére, ahol egy híres biológus beszélt, akinek a nevét elfelejtettem, ott volt Bemard Shaw is, sőt fel is szólalt, egészen olyan hangulat volt, mint a háború alatti Társadalomtudományi társaság előadásain volt. Egyáltalán erősen megvan itt ez az érzésem, hogy ezek itt még benne vannak a történelmi materializmus, természettudományi gondolkozás — és hasonló ideológiák kereteiben. Amíg király és egyéb tradíciók voltak a kontinensen, addig ott se jöttek rá, hogy mily primitív álláspont ez, és mily szűk korlátokat szab, és az irracionális elemet nem lehet letagadni a dolgok mögött stb. De mit kezdek megint ezekről szé)szolni, hogy őket mindig csak praktikus problémák érdeklik, és itt az ellenkezőjét kellene páthosszal kijelenteni, mint a Károly zürichi, racionalizmus mellett tett hitvallása stb. Aztán elvittek egy éjszakai klubba táncolni, elég unalmas hely volt, rossz jazz és senki se tudott valcerozni, pedig én csak azt szeretek tácolni, illetve bosztont, de Lederer gyerekesen boldog volt, hogy táncolhat. — Tegnap este a lányokkal elmentünk az Albert-haliba Baldwin beszédét meghallgattni, 10000 ember számára épült terem és 9000-ren tényleg voltak is, a