Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

(Tollon s. mer 27. VI. 1927.) Paris — Marseille — Nice — Csók — ölelés Hallatlan — Boldogság - Attila Zseni — Pantheon 128 JÓZSEF ATTILA - JÓZSEF JOLÁNNAK Cagnes sur mer 1927. jun. x. Szakállt növesztek! Hosszút! Luciekém, itt vagyok a tengertől néhány lépésnyire, Nizzától 20 percre autóbuszon. Az ég ? róla már hallottal rengeteget — igazán csodálatosan kék. Pompásan illik hozzá a bőröm, néha összetévesztem emez utóbbit az itatóssal olyan piros. Ugy jellemezhető legjobban ez a hely, hogy itt a szívfájdalom szerepét átveszi a bőrfájdalom; tehát számodra is igen alkalmas volna. Petroleummal és gyertyával világitok estelente, a szúnyogok már este tizkor elaltatnak, sőt a legyek is igen hasznos szerepet töltenek be, az istennek sem hagynának 5—1/2 6-nál tovább aludni. Ami szinte nélkülözhetetlen, mert 1/2 8 után már nem lehet kapni tejet. Az emberek egyszerre franciául, olaszul és a provánszi nyelven beszélnek. Háziaim hajnalban elpárolognak, különbejáratu kéjszobám előtt lábujjhegyen suhannak el és mezítláb. A tengerparton már egy csomó színes kavicsot gyönyörüket néhol áttetszőek holott az ég s a tenger fénye téveszti össze egymást gyűjtöttem számodra. Kicsit álmossá teszi az embert mikor is fu a szél és a lombok zugnak, a tenger meg zuhog. Ti mikor utaztok és hová vájjon ? És miért nem irsz ? Ha kicsit nekidurálod magad, az mindjárt olyan jól esik nekem. Az én mondanivalóim pedig téged egyáltalában nem érdekelnek „Gondolataid nincsenek s én csak