Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)
Levelek
dadogni tudok neked". Ez pompásan illik rád is pedig egyik szerelmi versemből való. Figyelmeztetlek, hogy beszüntetem ezt az egyoldalú levelezést. Most még valamit. 13 — 14 éves korodra ha vissza tudsz emlékezni, ird le nekem egy iskola-hét érzéseit. Ne azt, hogy most milyen érzések támadnak benned, visszaidézvén ezeket az eseményekot, hanem, hogy akkor miként történtek érzéseid; és részletezve, tehát hétfőn reggel fölkeléskor, reggelinél, az első óra előtt és alatt, szünotben stb. Erre szükségem van és azért kérem tőled, mort a nők az ilyen apró és mégis fontossá ülopedő dolgokat jobban megőrzik s mert nekem sejtelmem sincs semmiről, ami ezt a koromat ilyen viszonylatban illeti. Az az egyik. A másik hasonló és majdnem idetartozó dolog: ird le, hogy e levél megérkezésének napjáig bezárólag, mit csináltál egy héten át. Egészen aprólékosan és tüzetesen kérem . . . Nővérem csak küldi a kenyereket a lélek vén teknőc hátán lebeg négy fillérem van mindenem kopott ne nevessetek ki asszonyok. Ez még párizsi. Egy másikból négy sort, amilyent még nem irtak soha: 0 bánat ne érj el csak holnap ma nem voltam csók senkinek eredj felhő hisz úgyis mennél ha árnyad nem volna hideg! S egy ittonibői: örökkön háborog a tenger örökkön zúgnak a lombok örökkön fájdalmas az ember örökkön kicsik a dolgok. Most tehát joggal kérdezhetem, hogy mi van a pengőkkel? ajánlott levélben, valutában. France, Cagnes-sur-mer, Avenue