Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)
Levelek
Paris, 27. jan. 23. Kedves Ödön, nem válaszolok franciául, mert a lap megírása így is legalább 1/2 órai munkába került - szerencsére latin tudományodnak. (Ezt különben onnan látom, hogy 1.) megírtad; 2, J'ai reçus vos aimables lignes: helyesen j'ai reçu. - ; ha mellékmondatban volna, akkor is ugy lenne, hogy pl. j'ai reçu vos . . . lignes que vous m'avez envoyées, mert a 'ligne' nőnemű; 3) Toujours mois aussi: a mois ,,hónap"-ot jelent, je souhaité: helyesen je souhaite, de jobb j'aimerais, vagy je voudrais: remélhetőleg elég jól tanárjelöltösködöm !) Igy a levél a nagy öröm mellett, melyet az keltett, hogy csupán az én kedvemért, a meglepetésért neki adtad magad egy röpke francia-tanulmányozásnak — el is szomorított, mert az ember mindig elszomorodik (vagy legalább is ezt kellene tennie), ha látja, hogy nem is kell sok ahhoz, hogy valakit megörvendeztessen és mégse szánja rá magát, hogy utána nézzen a szükséges kellékeknek, azaz tollat papírt vegyen a kezébe és egy borítékra irja rá: M. Ödön Galamb, Makó Uri u. 27. Kénytelen vagyok itt megjegyezni, hogy ez rettenetes dolog Velem és Veled. Azazhogy köztünk. T. i. hogy bár soha, sehol, semmiféle formában és senkinek — de Neked mégis mindig körmondatokat irok. Ahány levelet írtam Neked, ezt mindig észrevettem már iras közben. Most azért se: el a körmondatokkal! Mert különben is teljesen megváltoztam. Egyik külső jelét itt Magad is észreveheted: már latin t-betüket írok; megszólításoknál Nagy Kezdő Betűre törekszem. Azon kivül pedig nem járok kávéházba: ma utolsó 10 Frból 3-ért petróleumot vettem, hogy fűthessek idehaza. És tanulok. A mai napig 223 oldalas szószedetem van, melyet a legutolsók kivételével tökéletesen meg is tanultam. Verset 2 hónapja nem írok. T. i. 2 hónapja tanulok. De írok verset mégis - franciául. A L'Esprit Nouveau hatot (köztük három réginek a fordítását) el is fogadott, a Clarté a számára írt egyet, míg a Figaro kettőt. Most ugy állok, hogy ha itt el tudnék helyezkedni, soha még magyar szót sem ejtenék ki a számon:
