Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

számba egy cikket...: A Strófák Buda haláláról csak az 1911. jan. 1-i számban jelent meg. — Úgyszintén szeretnék Molnár Ferencről írni: Molnár Ferenc színpada c. cikke meg is jelent a dec. 16-i számban. — A könyvkiadó osztálynak mondd meg: A Minden-Titkok versei a Nyugat kiadásában jelent meg. 64 A 208/33 — Keltezés: pb. Érszentkirály csak ezt a rövid figyelőt küldöm most: Szavak a patvarban c. figyelője a dec. 1-i számban jelent meg. — A verseket várom: ti. az előző, 63. sz. levéllel küldött versek kefelevonatát. 65 A 205/9. — Névjegy borítékkal. A dátumot abból következtetjük, hogy így is történhetik c. novelláskötete 1910. november végén jelent meg, és Ady nov. 17-én hazautazott Érmindszentre. Móricz datálása: 1909. valószínűleg mikor hazajött Monte-Carlóból s ment Érmindszentre. — Oyurkát s öccsét: Fenyő fiai: György és Iván. 66 A 208/31 — Keltezés: pb. — nem bánom, lia csak egy strófát tartotok is meg a prológusból: A Minden-Titkok versei prológusáról van szó, mely eredetileg hét strófából állt. így szerepel még a vers korrektiirapéldányán, melyet Papp Istvánná közölt az Országos Széchényi Könyvtár évkönyvében (1965 — 66. 210.). A levél tanúsága szerint a hat strófa elhagyása a Nyugat szerkesztőinek kívánságára történt. A kihúzott hat strófa a következő: Már tudom én jól, hogy Halál nincsen S hogy semmi sincsen, mi nem hasonló, Fakasztó csók és fakadt szerelem: Isten és Titok dúlt ereinkben. Cserzett, agg szívvel várok most itt lenn, Titokra lesve, látnivalóra, Éreznivaló, új valamire, De már tudom: a Titok — az Isten. Minden: Titok ós jaj, minden: Isten, Bele lehetne ebbe pusztulni, De, brávó, úgyse önként pusztulunk S nincs olyan Titok, ami segítsen. Éltemnek sok nagy gyász-ínségit sem Sorolom föl, mert istenek voltak, örömem, kínom Isten egyaránt: A Minden-Titkok — a Minden-Isten. Amit rámbíztak, hűséggel vittem És csak most látom: nincs különbözőség, Minden csak: egy volt, minden: kényszerű, Miben csak hittem avagy nem hittem. Nem is lesek már; csak lengek itt lenn, Hiszen Ők eggyek: Élet s Halál Ur, Olyan eggyek ők. oly nagyszerűek: Isten és Titok, Elet s Minden.