Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

Az ,,A" névelő... a címben: A Minden-Titkok versei címben. A kötet a Nyugat kiadásában jelent meg 1910 december végén vagy 1911 január elején. — Csinálja meg Falus vagy akárki: Falus Elek (1884 - 1950) grafikus, ő tervezte A Minden-Titkok versei címlapját, akárcsak a legtöbb Nyugatkiadványt. — Most mentek el express a versek: a dec. 16-i Nyugatban nem jelent meg Ady-vers. — Betegségeim/iez kaptam egy újat...: Ady fogtályoggal betegeskedett ekkoriban. Dec. 12-i levelében ezt írta Lódáéknak: „Nyolc napig gyötrődtem egy fogtályoggal, majdnem megörültem. Tegnapelőtt vágta ki a doktor, de dagadt és fáj még mindig." 67 A 205/37 — Keltezés: pb. — az arcom még ma is össze van dagadva: vö. a fenti 66. sz. levél jegyzetével. — így nem lehet publikum elé állni: Nyugat-felolvasásra hívták Budapestre dec. 10-ére. Fel is ment, de — mint Lédának írta — nem szerepelt: „A Nyugatnál sikerült erővel leküzdenem, hogy ne szerepeljek." A Nyugat dec. 16-i számában a felolvasásról megjelent beszámoló valóban nem említi Adyt, de beharangozza 1911 januári felolvasását (Csokonai matiné). 68 A 205/3 — Keltezés: pb. — A „Vatlontások és tanulmányok*' anyaga: a Nyugat-könyvtár 29 — 30. számaként megjelent kis tanulmánygyűjteménye. — az öreg Könyves Tóth Kálmán versét kommentálva, figyelőként nem adná-e le f : Könyves Tóth Kálmán (1837 — 1924) debreceni református lelkész 1911. jan. 9-i keltű levéllel fordult Adyhoz, melyben többek közt a következőket írta. „Gyönyörrel olvasom szép cikkeit s habár 74 éves öreg vagyok: irányelvükkel rokonszenvezem. Erről akart tanúbizonyságot tenni mellékelt költeményem is. Ha megfelelne s a Nyugatban megjelenhetnék, nagy örömet szerezne nekem." (Ády-könyv. Amicus 1924. 66. 1.). Mivel Könyves Tóth Kálmán verse a Nyugatban nem jelent meg, de a MTA kézirattárában (K 7/146) fennmaradt, dokumentum jellegénél fogva itt közöljük. Felemás élet Minő csoda! néha bolond vidám vagyok, Keringve lejt 8 dalol velem egész világ. Kevés időre oly levert, hogy aki lát, Sírhat s ha nem ... kacaghat rajtam jó nagyot. Felét az életnek koldusként vonszolom, Rongyos ruhába bújva, étlen, szomjason, Másik felében király szikla trónuson, Hódol a százezer, ha csattan ostorom. Sötét felét benőtte dudva, gaz, parély, Fényoldalán tavasz virágból font csokor, Amaz sebez, ez elhervad napkeltekor, Egyik való, másik álomszőtte vak éj.