Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

1913. jan. 16-i számában jelent meg (I. 148.). Nehéz megállapí­tani, hogy a sok, meglehetősen diffamáló kitétel közül, melyiket nem érezte később helyénvalónak a szerző. Az idézet nem teljes. A kihagyásokat (...) jellel jelöltük. 166. lap steinerner Gast: kőszobor vendég; utalása Don Juan legendára. A német szöveg fordítása: Amint egy költő politikai hatást akar elérni, csatlakoznia kell egy párthoz, és amint ezt megteszi, elve­szett, mint költő; elbúcsúzhat szabad szellemétől, elfogulatlan ítéletétől, viszont fülére húzhatja a korlátoltság és a vak gyűlölet sapkáját. 157. ,, tulipánszédelgés: utalás a koalíciós kormány idején elkövetett visszaélésre: a tulipánmozgalom néven ismert soviniszta véd­egylet jelvényeit Bécsben gyártották. 168. ,, Mutamur: Herczeg regénye; jelentése: változunk. Herczeg aláírás nélküli cikkel válaszol Fenyőnek a Magyar Figyelő 1913. febr. 11-i számában „Rendreutasította Beöthy Zsoltot..." címmel. Ebben többek közt ilyeneket ír: ,,Ez az ember, akit Beöthy Zsolt »egész tudományos munkássága fel­jogosít* valamire, és akinek »jóízlése is lázadoz* valami ellen, a Fenyő Miksa névre hallgat, a bejelentő lap szerint foglalkozásra nézve magánhivatalnok, szabad óráiban pedig ágyrajárója vala­melyik irodalmi tömegkvártólynak. Egyebet senki se tud róla. De igen mégis. Az irodalomhoz tényleg van valami köze, ameny­nyiben egy vérbeli író, Tóth Béla, aki egyszer alkalmatlannak találta, Fűzfa Lipótnak nevezte. (...) Száz esztendeig éljen Fenyő Lipót, aki ha egyszer megtér őseihez, akkor a sírjába kell tenni irodalmi harcainak a fegyvereit: a korlátoltságot, a vakondok látó­kört, az ürességet és a hitványságot, de nem szabad megfeledkezni & tényről sem, amely kötelez és ajóízlésről, amely lázadoz. Ha száza­dok múltán felszínre kerül a lelet, a fegyverek után hadd tudjak meg ama késői kor kutatói is, hogy mely törzs nemzette ezt a leventét." Mint az idézetből látható, Herczeg valóban „magán­hivatalnokinak minősíti Fenyőt, és Herczeg „lesvábozása" Ady részéről viszonzása volt Fenyő burkolt lezsidózasanak. 159. ,, Rákosi Jenő Sebestyénje: Sebestyén Károly Az új magyar Dante címmel írt Babits Dante-fordításáról a BH 1912. dec. 26-i számában. Bonnot-ügy: Bonnot, francia anarchista merényletei 1912-ben az egész világ sajtóját foglalkoztatták. Az itt közölt Ady-kézirat nincsen a hazakerült Fenyő-gyűjte­ményben. Holléte ismeretlen. 160. ,, Fenyő válasza a Nyugat, 1913. márc. 1-i (1. 397.) számában jelent meg. Herczeg Ferenc erre a Magyar Figyelő márc. 16-i számában ugyancsak „Rendreutasította Beöthy Zsoltot" címmel válaszol, ismét nagyon éles hangon. Többek közt ilyeneket ír: „Ugy látszik, Fenyő azt éltette ki kis cikkünkből, hogy mi két­ségbe vonjuk az 6 tehetségét a kellemetlenkedéshez, és most tőle telhetőleg igyekszik magát előttünk rehabilitálni. Ez azonban fölösleges fáradozás, hiszen mi egy malomban őriünk vele, az 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom