Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

1913. jan. 16-i számában jelent meg (I. 148.). Nehéz megállapítani, hogy a sok, meglehetősen diffamáló kitétel közül, melyiket nem érezte később helyénvalónak a szerző. Az idézet nem teljes. A kihagyásokat (...) jellel jelöltük. 166. lap steinerner Gast: kőszobor vendég; utalása Don Juan legendára. A német szöveg fordítása: Amint egy költő politikai hatást akar elérni, csatlakoznia kell egy párthoz, és amint ezt megteszi, elveszett, mint költő; elbúcsúzhat szabad szellemétől, elfogulatlan ítéletétől, viszont fülére húzhatja a korlátoltság és a vak gyűlölet sapkáját. 157. ,, tulipánszédelgés: utalás a koalíciós kormány idején elkövetett visszaélésre: a tulipánmozgalom néven ismert soviniszta védegylet jelvényeit Bécsben gyártották. 168. ,, Mutamur: Herczeg regénye; jelentése: változunk. Herczeg aláírás nélküli cikkel válaszol Fenyőnek a Magyar Figyelő 1913. febr. 11-i számában „Rendreutasította Beöthy Zsoltot..." címmel. Ebben többek közt ilyeneket ír: ,,Ez az ember, akit Beöthy Zsolt »egész tudományos munkássága feljogosít* valamire, és akinek »jóízlése is lázadoz* valami ellen, a Fenyő Miksa névre hallgat, a bejelentő lap szerint foglalkozásra nézve magánhivatalnok, szabad óráiban pedig ágyrajárója valamelyik irodalmi tömegkvártólynak. Egyebet senki se tud róla. De igen mégis. Az irodalomhoz tényleg van valami köze, amenynyiben egy vérbeli író, Tóth Béla, aki egyszer alkalmatlannak találta, Fűzfa Lipótnak nevezte. (...) Száz esztendeig éljen Fenyő Lipót, aki ha egyszer megtér őseihez, akkor a sírjába kell tenni irodalmi harcainak a fegyvereit: a korlátoltságot, a vakondok látókört, az ürességet és a hitványságot, de nem szabad megfeledkezni & tényről sem, amely kötelez és ajóízlésről, amely lázadoz. Ha századok múltán felszínre kerül a lelet, a fegyverek után hadd tudjak meg ama késői kor kutatói is, hogy mely törzs nemzette ezt a leventét." Mint az idézetből látható, Herczeg valóban „magánhivatalnokinak minősíti Fenyőt, és Herczeg „lesvábozása" Ady részéről viszonzása volt Fenyő burkolt lezsidózasanak. 159. ,, Rákosi Jenő Sebestyénje: Sebestyén Károly Az új magyar Dante címmel írt Babits Dante-fordításáról a BH 1912. dec. 26-i számában. Bonnot-ügy: Bonnot, francia anarchista merényletei 1912-ben az egész világ sajtóját foglalkoztatták. Az itt közölt Ady-kézirat nincsen a hazakerült Fenyő-gyűjteményben. Holléte ismeretlen. 160. ,, Fenyő válasza a Nyugat, 1913. márc. 1-i (1. 397.) számában jelent meg. Herczeg Ferenc erre a Magyar Figyelő márc. 16-i számában ugyancsak „Rendreutasította Beöthy Zsoltot" címmel válaszol, ismét nagyon éles hangon. Többek közt ilyeneket ír: „Ugy látszik, Fenyő azt éltette ki kis cikkünkből, hogy mi kétségbe vonjuk az 6 tehetségét a kellemetlenkedéshez, és most tőle telhetőleg igyekszik magát előttünk rehabilitálni. Ez azonban fölösleges fáradozás, hiszen mi egy malomban őriünk vele, az 6