Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Levelek

I Csúcsa, 1916. aug. 29.] Drága jó Miskám, én hetek óta a megőrüléstől félek s ez a neuraszténia minden­féle narkotikumom fokozásával jár. Még ma, a román háború megtudásának napján, aránylag nyugodt vagyok s tudok talán írni egy levelet, mert akaratszűkösebb lényt nálam még nem láttál. Rom vagyok, nem „étkezem", veronállal nem alszom, sovány, halnivaló. Hic Rhodus,: nem kívánnék meghalni még sem, míg szenvedéses életem munkája a maga tűzpróbáját meg nem állotta. De viszont én (kiben komoly és komor hitem szerint magyar fajomnak fátuma és kínja él) nem maradhatok el, mikor ég a ház s ha talán egy öntőnyi vizet vihetek, nekem ez súlyosabb kötelességem, mint másnak. Nem Petőfieskedni akarok, sem mások szalvusz konduktuszát kívánom, de nekem most itt nincs senkim irodalmi s baráti enyéim közül, valaki, aki döntsön. Beszélj Ignotusszal, akit utolsó könyve után kétségbeesetten és forróbban imádok, mint valaha. Szólj Schöpflinnek, azután írj rögtön, talán Jászival is lehetne telefonon beszélni. Szóval: kérve-kérlek, beszélj, akivel lehet azok közül, kiket sorsom, életem érdekel. Gyorsan végezz s tudass, mert esetleg jelentke­zek Kolozsvárott (nem is képzeled, milyen borzasztó ez a közel­ség térben és — szívben.) Mi van a pörömmel? Egy fillér nélkül nyugtalankodok s kérlek, hogy elsejére küldjetek 4 vagy 5 száz koronát legalább: éhen halunk itt. Szigorú ígéretemet, mit a Nyugatnak tettem, elrontotta Bratianu. Bennem van egy nagy vers, de ez nem a „Nyugat"-nak való. Ignotus könyvéről, ha élek, írni akarok. írtam volna, de nyolc hét óta aligha írtam többet nyolcvan sornál táviratokat beleszámítva. Nagyon szeretünk benneteket. Szép lett volna ha eljöhettetek volna s talán nem olyan nagy a baj. Ha csillapulás következik, gyertek. Ki tudja, mikor látjuk egymást s látjuk-e? Nagyon szeret s ölel Adybandid Nagymama, Bertuka a legmelegebb s legillőbb üdvözletei­ket küldik. Én csókolom a Relia kezét s ölelem tieidet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom