Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

teljesen letörve. Vigasztalni próbáltam, néhány tragikus hónap és túl leszünk rajta. „Hogyan — mondotta túl leszünk rajta l Ma jelent meg legszebb novellám A pékné, s a kutya sem beszél róla". Vagy említsem Goethe esetét? 1830 júliusában lezajlik Párizsban az un. júliusi forradalom, mely megbuktatja az idősebb Bourbon-ágat, száműzi X. Károlyt és Lajos Fülöpöt ülteti a trónra. A forradalom híre természetesen eljut Weimarba és izgalmat kelt. Goethe azzal fogadja Eckermannt: „No mit szól ehhez a nagy eseményhez ? A vulkán kitört és minden lángokban áll !" „Borzasztó dolog" feleli Eckermann, „de ilyen minisztérium mellett előrelátható volt, hogy végül elkergetik a királyi családot". „De kedvesem, úgy látszik mi nem értjük egymást; egész másról van szó", mondotta Goethe. „Én arról a rendkívül fontos tudományos vitáról beszélek, mely az akadémiában Cuvier és Geoffroy de Saint-Hilaire között lefolyt." A világ teremtésének új hat napját éljük, s nekem van bátorságom vagy botorságom arra gondolni, hogy az embereket érdekli, hogy Ady egy félévszázad előtt mért kereste Herczeg Ferenc szövetségét? Milyen világnézeti differenciák okoztak szakadást Móricz Zsigmond házasságában ? Féltékeny volt-e Babits Ady Endrére ? s így tovább, s főleg hogy mindebben a fontoskodó emlékezőnek milyen szerep jutott osztályrészül? Költői kérdések, nem is próbálok válaszolni rájuk, mert az egyenes válasz az volna: letenni a tollat s elnémulni szép húgom Este. De nehogy ezt a logikus tanácsot megfogadjam, sietek Arany Jánost idézni: „ha későn, ha csonkán, ha senkinek: írjad !" Kezdem azzal az elébb példaképp fölvetett kérdéssel, hogy vajon Babits Mihály féltékeny volt-e Ady Endrére ? Attól tartott-e, hogy Ady hírneve elhomályosíthatja övét ? Úgy érezte-e, hogy Ady költészete annyival különb az övénél, hogy az övének nem lehet létjogosultsága? Vagy úgy ítélte, hogy Ady érdemetlenül érte el a költőkirály pozícióját, s barikadirozta méltatlanul el előle az érvényesülés lehetőségét ? Nem tudom, még milyen formában lehet megkérdőjelezni az Ady—Babits viszonyt, de némely vonatkozásban úgy érzem némi kompetenciával tudok nyilatkozni. Az Ady-fejezetben már megírtam, hogy Ady nagyrabecsülte Babitsot, mint embert, mint