Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

éppígy csak ő írhat, vagy akit megbíz, bevezető tanulmányt az összkiadás elé. A még kiadatlan versek és prózai írások gyűj­tésével és sajtó alá rendezésével Földessy Gyula bízandó meg. Az új kiadások sorrendjét Babits, Fenyő, Osvát, Schöpflin ál­lapítsák meg Földessy Gyulával együtt. S befejezésül azt írja, hogy ez a szerződés abban az esetben is érvényes, ha Adyné új házasságot kötne, mert ő jó, hű, odaadó felesége volt Ady Endrének, s Hatvány az elhunyt barát szellemében vél csele­kedni, midőn kiadói jogait Csinszkának ajándékozza. Ez az igazság, s némi utánjárással, ha már nem emlékezett rá, Hatvány is meg tudta volna állapítani. Arra is rosszul em­lékszik, hogy ő a bíróság előtt milyen vallomást tett. ő ott egy árva szóval sem tagadta a teljes ajándékozást, hanem igenis mondotta, hogy bizony ő méltányosnak tartaná, ha Ady édes­anyjának is jutna a hagyatékból. S akkor a bíró felszólítá­sára a felek bírói egyezséget kötöttek, mely Adyéknak a hagyaték egy hatodát juttatta. Idáig jutottam plaidoyer-mben, amikor Ria figyelmeztet, hogy Hatvány könyve egy más helyén is foglalkozik ezzel az üggyel s hogy ebben teljesen úgy adja elő, ahogy én azt a fentebbiekben vázoltam. Itt — Ady I. kötet 341. oldal szó sincs kétharmad és egyharmad megosztásról, ellenben benn van, hogy a „jogokat Ady Endrénére ruháztam, mert róla azt tudom, hogy fiatal életét, vagyonát, mindenét, amije volt, fel­áldozta Adyért . . . Ha Ady Lajos olyan életrajzot ír testvé­réről, melyben Ady Endre leveleinek betűivel sújt le Ady Endre özvegyére, akad majd bizonyára olyan életrajzíró is, aki Ady leveleinek nem csupán azoknak betűjét, hanem a betűkön ke­resztül a hajszolt ember kényszerképzeteit, legjobbjai ellen for­duló hallucinációit megértő érzéssel olvassa ki. Ez az olvasó meg fogja adni Ady Endrénének a fölmentést és igazolást. Mert a nagybeteg poéta a maga asszonyának nem csupán anyagi biztonságot, hanem az otthon kedves, éltető melegét is köszön­hette. Ady Endre nagyon szerette Csinszkáját mi pedig há­lásak lehetünk a jó napokért, amelyekkel Ady Endrét s vele és benne a magyar irodalmat megajándékozta. Reméljük, hogy Csinszka és Ady Endre nagyrabecsült szülei között létrejön a méltányos egyezség, amelytől a fiatalasszony Márffy Ödönné - éppen nem húzódik. Márffy Ödönné csupán a legitimista és

Next

/
Oldalképek
Tartalom