Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Agárdi Péter: A szocializmus mint költészet

valens, megkésett a kritikai fogadtatása a szocialista mozgalomban, a marxista kritikában.

8 József Attila korabeli kritikai visszhangjával számos tanulmány foglalkozott,

9 semmiképpen sem feladata tehát ennek a munkának a kronológiai s még kevésbé az értékelésbeli összegezés. Nem foglalkozunk tehát a teljes József Attila-irodalommal, tudatosan kizárjuk a vizsgálódás köréből a — mégoly figyelemre méltó, problematikusságukban is tanulságos — polgári értékelés-típusokat, említetlenül marad tehát pl. az Ignotus-, Németh László-, Halász Gábor-típusú kritikai modell is. Sőt: a szocialista kritikán belüli József Attila-képet sem teljességében és helyes arányaiban elemzi ez a dolgozat, csupán néhány felfogástípust nagyít ki, csupán adalékokat nyújt a két világháború közötti marxista kritika József Attila-képéhez. Adalékokat, amelyek azonban — elméleti-kritikatörténeti szempontjaik révén — talán átfogóbb tanulságokkal is együtt járnak. József Attila és a marxista kritika viszonyát ebben a tanulmányban elsősorban eszmetörténeti-ideológiai-esztétikai kérdésnek s nem az illegális kommunista párthoz fűződő viszony szervezeti-politikai problémájának tekintjük. József Attila életében kulcsfontosságú, tragikus tény mind az illegális KMPről való „lehagyás", mind az a csalódás, amelyet az 1934-es moszkvai írókongresszusra való meghívás elmaradása okozott.

10 Miként ezt Szabolcsi Miklósnak József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyát elemző tanulmánya

11 bizonyítja: a József Attilával szembeni politikai-emberi bizalmatlanság és a szűkkeblű, doktriner irodalmi értékelés összefüggött a párt általános politikájának ellentmondásaival:,,Ha magunkévá tesszük azt az elvet, hogy a szocialista irodalom nem azonos a kommunista párt tagjai által művelt irodalommal, hanem annál tágabb fogalom, hogy nem a párttagság egyszerű ténye, hanem a művek eszmeisége tesz valakit szocialista • Lásd erről az előző jegyzetben említetteken túl: SZABOLCSI MIKLÓS: József Attila, Derkovits Qyula, Bartók Béla. Sz. M.: Költészet és korszerűség. Bp. 1959. 52 - 94. RÉVAI JÓZSEP kiadatlan levelei Bartók Béláról. Közreadja: Agárdi Péter. Kritika, 1972. 1. sz. 13. - TÍMÁR ÁRPÁD-RÓZSA OVULA: A Derkovits-per. Kritika, 1972. 4. sz. 5-7. •A József Attila-kritikával foglalkozó írások legfontosabbjaiból: [KELEMEN JÁNOS:] A kortársak József Attiláról. Kelet Népe, 1942. május 1. 12. - KOMLÓS ALADÁR: József Attila és a kritikusai. Magyarok, 1948. 1. sz. 2-12., ill. K. A.: Tegnap és ma. Bp 1956 259 - 276., ill. Költészet és bírálat. Bp. 1973. 267 - 281. - LÁNO QUSZTÁV-JANCSIK PÁL: József Attila és a Korunk. Korunk, 1962. 1468-1479. - IMRE KATALIN: A Szép Szó és József Attila. ItK 1962.40 -58. - VERTES OYÖROY: József Attila és az illegális kommunista párt. Bp. 1964. - SZABOLCSI MIKLÓS: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. Kritika, 1965. 11. sz. 11-20.; Párttörténeti Közlemények, 1965. 4. sz. 30-46., ill. Sz. M.: Változó világ -szocialista irodalom. Bp. 1973. 53-77.-TAMÁS ATTILA: József Attila. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: SZABOLCSI MIKLÓS. Bp. 1966. 381-393. — OYEBTYÁN ERVIN: József Attila társadalmi helyzete és kritikai fogadtatása. OY. E.: Párbeszéd sokszemközt. Bp. 1973.65-121. — S ehelyütt említjük meg, hogy megjelenés előtt áll Bokor László munkája, a korabeli József Attila-kritikákat es á teljes írásos visszhangot összegyűjtő terjedelmes dokumentumkötet. Bokor László szívességéért mellyel lehetővé tette a szövegek egy részének áttekintését és felhasználását ezúton mondok köszönetet. 19 Ez utóbbi kérdéshez Szabolcsi Miklós és Vértes Qyörgy emiitett tanulmányán kívül lásd még: Illés Béla levele Révai Józsefhez. Közreadja: AOÁRDI PÉTER. Kritika 1974 2. sz. 15. 11 Lásd a 9. sz. jegyzetet