Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Kontha Sándor: Uitz Béla

KONTHA SÁNDOR UITZ BÉLA Családjáról, gyermekkoráról Uitz maga számos nyilatkozatban, személyes beszélgetések során közölt tényeket, adatokat.

1 Ezek alapján röviden így foglalhatjuk össze életének legkorábbi szakaszát: A mai Románia területén, Mehalán (Temesvár elővárosa) született, 1887. március 7-én, tizenkét gyermekes parasztcsaládban, ő a hetedik gyerek volt. Apja, Uitz Friedrich, harminc esztendőn át huszárként szolgált. A családban pap rokon is volt. Uitz a temesvári piarista gimnáziumba járt, a negyedikből azonban késelés miatt kicsapták. (A kilenc nemzetiség által lakott faluban egyébként napirenden voltak a verekedések.) Iskoláit később magánvizsgával fejezte be. Közben géplakatos (más feljegyzések szerint esztergályos) szakmát tanult Temesvárott. Uitz úgy gondolta, hogy egyik testvérét követve ő is katona lesz, de bátyja ösztönzésére Pestre jött, hogy a képzőművészet vonalán fejlessze képességeit. Temesvárott korábban egy munkászenekarban játszott, Pesten kávéházban hegedült. A képzőművészettel közelebbről az Iparművészeti Iskolában kezdett ismerkedni, majd megpróbálkozott a Képzőművészeti Főiskolán. Balló Ede vette fel, később Ferenczy Károlyhoz került. Uitz nem volt elégedett a tanáraival, s természetesen azok sem vele. A Főiskoláról eltanácsolták. A Szépművészeti Múzeum könyvtárában tanulmányozta a régi mestereket, s a múzeum anyagából lemásolta többek között Goya Bermudeznéját és P. Peel Fürdő után című képét. Szemben az egyebek között jó Velazquez másolatokat készítő Ballóval, Uitz főképpen Grecoért lelkesedett. Ennek némi hatása érződik majd későbbi rajzain is. Ferenczyt és művészetét Uitz becsülte, de lázadozott ellene is, úgy vélte, hogy Ferenczy epigonokat nevel. A Főiskoláról való kikerülése után Uitz az epreskerti szobrásziskolában állt modellt. Korábban jó sportoló volt (bátyja Üjlaki Rezső, olimpiai bajnok), testi felépítése alkalmassá tette erre a munkára. Ráérő idejében itt is hegedült, így figyelt fel rá Stróbl Alajos. Az ő révén aztán újra kapcsolatba került Ferenczyvel, akinek, nyilatkozata 14 Uitz Béla emlékezései. 1968. Kézirat. MTA Művészettörténeti Kutatócsoport adattára Jelzete: MDK (-Művészettörténeti Dokumentációs Központ) - C-l 1-694. - Uitz Béla rövid önéletrajza. Kézirat. Uo. MDK-C-11-545/1. — c. Rövid adatok kommunista — művész tevékenységemből. Uitz Béla kiállítása a szovjet múzeumokban és a művész tulajdonában levő művekből. Bp. 1968. Magyar Nemzeti Galena Katalógus. - Az önéletrajzokban elmondott adatok, tények, epizódok számos újságcikkben, interjúban is közlésre kerültek. Jómagam először 1961-ben (Mészáros Lászlóra vonatkozó emlékeket, adatokat kutatva) találkoztam és beszéltem Uitz Bélával Moszkvában. Második és harmadik találkozásunk 1967-ben, ill. 1968-ban ugyancsak Moszkvában volt. Az utóbbi esetben a budapesti kiállítást készítettem elő.