Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szili József: A művészeti visszatükrözés szerkezete Christopher Caudwell és Lukács György esztétikai rendszerében

általánosabb elismerés hangján. Nem dicsérő jelzőkről van szó ezúttal, hanem arról, hogy egy olyan tudománytörténeti összefüggésben említi őt — Gramscival együtt —, amely minden dicsérő jelzőnél jobban és egyértelműbben mutatja meg igazi jelentőségét.

111 AZ ILLÚZIÓ ÉS VALÓSÁG ESZTÉTIKAI RENDSZERE ÉS AZ ESZTÉTIKUM SAJÁTOSSÁGA Meglehetősen teljes és ellentmondásmentes gondolatrendszert alkotnak az Illúzió és valóság költészetelméleti és esztétikai tételei. Föltűnt ez mindazoknak, akik (mint Sámuel Hynes) Caudwell rendszeralkotó, szintézisteremtő tehetségét dicsérték, s persze azoknak is, akik szerint metafizikai rendszert alkotott. Az elismerés a rendszer következetességének szólt, s talán a gyanakvás is — tudniillik annak, hogy itt „minden klappol". Láttuk azt is, hogy a bírálatok egy része Caudwell következetlenségét, „ellentmondásait" hangsúlyozza. Szerintem az ellentmondások forrása nem Caudwell rendszere, de azt el kell ismernem, hogy az Illúzió és valóság előadásmódjának egyenetlenségei, retorikai és szerkezeti hibái folytán olyan benyomásunk támadhat, mintha következetlenséggel vagy épp mesterkélt rendezettséggel állnánk szemben. Feszültségek Caudwell előadásmódja és müvének gondolatrendszere között Caudwell ellentéteket kimerevítő, frappírozó előadásmódja megkönnyíti a tallózó dolgát. Ad absurdum gyűjthet ellentmondásokat, hiszen van olyan szakasz is a könyvben, ahol egymást érik az egymást kizáró állítások, s szinte szabályos abba képletben alkotnak ölelkező alakzatot.

112 A frappírozó kedv nemcsak meghökkentőnek szánt paradoxonokban villan föl („A művészet az érzés tudománya", „A »számolóművész« extravertált karmester"

113 stb.), hanem belesugárzik alapvető definíciókba is. „A költészet irracionális"

114 — hangsúlyozza egy alcím, de az utána következő szöveg megmagyarázza, hogy van racionális oldala is, sőt ami benne irracionális, egy másik szinten az is racionális. Kamaszos buzgalommal vetít egymásra egymást kizáró ellentéteket, nem egyszer már szójáték gyanánt („extravertált introverzió").

115 1,1 LUKÁCS GYÖRGY: Marx ontológiai alapelvei. I. Magyar Filozófiai Szemle, 1973. 3-4. sz. 255. "»CAUDWKLL: I. m. 133.: „De azt is láttuk . .." a) a költészetben nincs tárgyakra való vonatkozás b) a tudományos érvelésből az értékítélet kiküszöbölése lehetetlen b) a tudományos érvelésből az értékítéletet a logisztika kiküszöböli a) a költészet pedig tartalmaz vonatkozást külső tárgyakra - ezt semmiképpen sem küszöbölheti ki. 1,1

1. m. 262., 245. 114

1. m. 130. 1,4

1. m. 234.