Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szili József: A művészeti visszatükrözés szerkezete Christopher Caudwell és Lukács György esztétikai rendszerében
tovább, mind összetettebben megkonstruált érzéki, természetes erői. 80 Sem Marx, sem Caudwell nem korlátozza az emberi ösztönök fejlődését az emóciók kialakulására, — ugyanezek a természetes erők szolgálnak a valóság tudományos megismerésének és megváltoztatásának alapjául is. (Caudwellnek a természetes ösztönök szocializálására vonatkozó gondolatmenete egyébként alapvetően azonos L. Sz. Vigotszkijéval, aki a magasabb pszichikai funkciók fejlődését szintén az embernek a társadalmi környezethez való alkalmazkodásával magyarázza, 81 s megfelel Lukács György idevágó Marx-értelmezésének is: ,,az ember valódi kifejlődésének és önismeretének útja a külvilág meghódításán át vezet. Gondolatilag és érzelmileg meg kell hódítania, saját világává kell átváltoztatnia ezt — akár a társadalmi-emberi, akár az ezáltal közvetített természeti külvilágról van szó. Csak így tágíthatja ki és mélyítheti el személyiségét." ... ,,A megváltozott viszonyokat valamiképpen természetesen tudomásul kell venni, a továbbiakban azonban — legalábbis átmenetileg merev kizárólagossággal szembenállhatnak az ember belső életével, vagy pedig szubjektíve is olyan intenzíven dolgozzák fel őket, hogy a külvilág új viszonyának az ember belső életében egy új, vagy legalábbis ehhez mérten megújított tulajdonság kezd megfelelni. Az ilyen alkalmazkodási folyamat során a külvilág gyarapodása a személyiség gazdagodását is előidézi." 82 — Caudwell is, mint láttuk, az egyéni tudat fejlődését a társult embereknek a természettel vívott harcából vezeti le, hangsúlyozva, hogy ,,a közös érzéki világ és a közös én nem nyomnak szabvány-bélyeget a genotípusra: a társadalomhoz hasonlóan, amelynek termékei és tükröződései, eszközül szolgálnak ahhoz, hogy a lelki síkon érvényre juttassa egyéni sajátosságait". 83 ) Caudwell szem előtt tartja a tudat és az öntudat, a „racionális asszociáció" és az emóciók világa közötti egységet, az átmenetek és a kölcsönhatások lehetőségét. Ám még akkor is, amikor nem ezekre az összefüggésekre helyezi a hangsúlyt, hanem az emóciók fejlődésére, az emóciók kialakulásának és fejlődésének a „kulturális adaptációval" 84 történő magyarázata még ebben a „sarkított" formájában is történelmi materialista megalapozottságú, társadalmi és történeti szempontú elmélet, aminek semmi köze sincs sem az „introvertált", sem az „extravertált" irracionalizmushoz. Igaz, Caudwell a maga terminológiája szerint az emocionálist, a szubjektív magatartást és a tudattalant az „irracionális" szférájába sorolja, s így állítja Memb€ a tudatossal, az objektív léttel és a tudomány világával, a racionális szférával. 85 Racionálison azt érti, ami „megegyezik azzal a renddel, amelyet az emberek megállapodásuk szerint a környezetben látnak", 86 mégpedig úgy, hogy „racionális asszociáció esetén a képeket a valóság társadalmi tapasztalata — a szükségszerűség tudata ellenőrzi". 87 A költészet nem racionális "MARX: Qazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Bp. 1962. 50. 70 - 74. 108. 41 Vö.: L. Sz. VIOOTSZKIJ: A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Bp. 1971. - Művészetpszichológia. Bp. 1968. "LUK Acs QYÖROY: 1. m. I. köt. 483. M CAUDWELL: Illúzió és valóság. 173. "I. m. 175. "Vö.: I. m. 35., 55., 127-128., 136. "L m. 130. ,7 I. m. 113.
