Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szili József: A művészeti visszatükrözés szerkezete Christopher Caudwell és Lukács György esztétikai rendszerében

vagy analógiákra visszavezető megállapítás, és azt állítja, hogy „elmélet? fejtegetéseiben még az idealizmus és a marxizmus között helyezkedett el".

3 Az utóbbi években már a marxista esztétika és irodalomelmélet körében is kezdtük mind komolyabban venni a marxista tudományosság folytonosságának tényét, s ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy Caudwell neve az ő munkálkodására való hivatkozást igénylő összefüggésekben nem marad említetlenül. Sziklai László Az esztétikai viszony és a művészet keletkezése című tanulmányában vitatkozik Caudwellnek a költészet eredetére vonatkozó feltevéseivel.

38 Szerdahelyi István Költészetesztétikája több helyen — általában az éles, mármár szarkasztikus bírálat hangján — utal Caudwellre. Noha részletkérdésekben — például amikor arra tesz megjegyzést, hogy Caudwell fenntartás nélkül elutasította a szabadverset — igaza lehet, bírálatának egész iránya, amely odavezet, hogy „mélylélektani" jelzővel ellátva idézőjelben említi Caudwell „marxizmusát"* az én felfogásom szerint rendkívül problematikus.

39 Egy korábbi keletű, hasonló természetű költészetelméleti áttekintés, Ungvári Tamás Poétiká\a

t ezzel szemben igenlőleg idézi Caudwellnek a költészetre, a költőre és a költészet születésére vonatkozó megjegyzéseit, egy sorban egyéb idevágó idézetekkel.

40 Szigeti József is elismeréssel említi.

41 Sajnos sem a Caudwellt fenntartással, sem az őt szimpátiával idéző szerzők nem törekedtek arra, hogy egész koncepcióját kritikailag feldolgozva szembesítsék a szakmai közvéleménnyel. Tamás Attila, aki költészetelméleti fejtegetéseiben szívesen merít Caudwell megállapításaiból és bensőségesen vitatkozik velük, utal egy ilyen lehetőségre, amikor a lukácsi esztétikát dogmává változtató tendenciákkal szemben ezt hangsúlyozza: „Amint a késői Lukács is alaposabban kiérlelt, részletesebben kidolgozott művet alkotott az Esztétikai kultúránál és A lélek és a formáknál, ahhoz hasonlóan alkothatott volna súlyosabb művet Chr. Caudwell is az egyébként ugyancsak izgalmas Illúzió és valóságnál és a Further Studies in a Dying Culture-nal — ha hősi halált nem hal fiatalon."

42 A szembesítés azonban nemcsak ilyen feltevések alapján lehetséges, s nem is csak Lukács György fiatalkori vagy a Caudwell működésével egyidőben írott műveivel. Lukács György az Illúzió és valóságról Lukács György A különösségben és Az esztétikum sajátosságában több ízben foglalkozik az Illúzió és valóság általa tévesnek tartott megállapításaival. Ezek a bírálatok általában túlzott szigorról és elég nagy fokú értetlenségről tanúskodnak. Ahol szövegszerűen megragadható részekre utal, ott rendszerint egészen evidens, hogy félreértette Caudwell szövegét, máshol pedig az, hogy J EORI PETER: I. m. 59. Km TAMÁS (szerk.): Marxista leninista esztétika. Bp. 1973. 69 142. Caudwellről: 78-79. M SZERDAHELYI ISTVÁN: Költészetesztétika. Bp. 1972. 203. "UNOVÁRI TAMÁS: Poétika. Bp. 1967. 34., 53., 55. • SZIGETI JÓZSEF: Bevezetés a marxista leninista esztétikába. Bp. 1964 I köt. 209210 "TAMÁH ATTILA: A költői műalkotás fő sajátságai. Bp. 1972. 239.