Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szili József: A művészeti visszatükrözés szerkezete Christopher Caudwell és Lukács György esztétikai rendszerében

SZILI JÓZSEF A MŰVÉSZETI VISSZATÜKRÖZÉS SZERKEZETE CHRISTOPHER CAUDWELL ÉS LUKÁCS GYÖRGY ESZTÉTIKAI RENDSZERÉBEN Az esztétika számára a visszatükrözés kérdése nem egy kérdés a sok közül, amellyel az esztétika foglalkozhat, vagy amely más kérdésekkel egy sorban alapozza meg az esztétika rendszerét. Á kérdés döntő fontosságú úgy, mint a filozófia legáltalánosabb kérdésfeltevéseinek, ismeretelméleti álláspontjának kiterjesztése az esztétika egész területére. Ezekben a kérdésekben minden esztétikai rendszer állást foglal, s ez az állásfoglalás, a rendszer következetességétől függő mértékben, minden egyes esztétikai probléma megoldását meghatározza. A marxista esztétika számára per definitionem követelmény a dialektikus materialista álláspont következetes érvényesítése minden olyan probléma megoldásában, amelyben az ismeretelméleti tisztázásnak egyáltalán szerepe lehet. Ez az egész rendszeren, a rendszer minden egyes részrendszerén végigvonuló követelmény még nem különbözteti meg az esztétika helyzetét attól az általános helyzettől, amelyet az jellemez, hogy az ismeretelméleti kérdéseket minden elméleti állásponttal, s főleg minden tudati megnyilvánulással kapcsolatban föl lehet és föl is kell tenni. Ebben a tekintetben az sem jelent különbséget, hogy a „visszatükrözés", amelynek a marxista ismeretelméletben alapvető szerep jut, olyan ontológiai kategória, amely nemcsak a tudati jelenségek összefüggésében ragad meg egy objektív, materialista módon megalapozott helyzetet, hanem külön-külön és egymásra vonatkoztatva minden más mozgásforma területén is. Az ismeretelmélet „visszatükrözés" kategóriájának materialista ontológiai megalapozottsága a dialektikus materialista ismeretelmélet alapvető ismérve, aminek jellegzetes következménye, hogy a marxista ismeretelméletet teljes egészében áthatja az ontológiai vonatkoztat as. Természetesen anélkül, hogy ez a marxista filozófiában rendszertanilag az ismeretelmélet és a lételmélet azonosítását jelentené. Ami az ismeretelméleti problémák és az esztétika sajátos viszonyát illeti, látnunk kell, hogy az esztétika tárgyának természetéből következik a speciális ismeretelméleti megalapozás jelentősége. Ha e tárgyat egészen nyilvánvalóan és közvetlenül mint materiális jelenséget, például mint fizikai tárgyat, próbáljuk ontológiailag meghatározni, akkor is fölmerül a kérdés, vajon elkülönithetjük-e az esztétika materiális tárgyát a tudatra való vonatkoztatástól anélkül, hogy ne határolnánk el egyszersmind esztétikai kvalitásaitól is. Avagy megelégedhetünk-e azzal, hogy esztétikai kvalitásait csupán a materiális mozgásformákban lejátszódó visszatükröződéssel kapcsoljuk össze? Lehet egy esztétikainak tételezett materiális tárgyat materiális, például biológiai szinten lezajló visszatükrözése vonatkozásában vizsgálni; amihez így jutunk, a legáltalánosabb értelmű esztézisre, érzékelésre vonatkozó biológiai adatok, illetve összefüggések. Az ilyen adatok és összefüggések földerítése a tudomány