Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

rint a szocialista társadalom megteremtése csakis a harcoló proletariátus műve lehet."

8 Az Egyesült Államok korai szocialista irodalmának olyan jelentős elbeszélő művei, mint Upton Sinclair világszerte ismert regénye, a The Jungle (1906; magyarul: A posvány), vagy Jack London The Iron Heel (1907; magyarul: A vaspata) című műve közvetett vagy közvetlen leszármazottai Bellamy utópiájának. Jack London, midőn a The Junglerbl szól, joggal jegyzi meg: „A The Jungle mélységesen a mát érintő könyv. Bellamy Looking Backwardjának szép elméletei mind a talpukon állnak. Egyetlen célt szolgáltak s méghozzá nagyszerűen. A Looking Backward nagyszabású mű, de bátran megkockáztatom a kijelentést, hogy a The Jungle, amely ugyan nem tartalmaz szép elméleteket, még nagyszerűbb könyv."

9 Lehetséges, hogy Upton Sinclair regényformába öltöztetett híradása a csikágói húsfeldolgozóiparban uralkodó állapotokról s a Litvániából bevándorolt bérrabszolgáról, Jurgisról, még magán viselte a reformista Muckrakertradíció jegyeit, s az is lehet, hogy a szerző számára a szocializmus későbbi társadalomkritikai müveiben is inkább érzelmi ügy maradt (Lenin találóan jellemezte egy alkalommal Sinclairt mint „érzelmi szocialistát"),

10 ugyanakkor Jack London személyében nemzetközi rangú íróval van dolgunk, aki elbeszélői tehetségét a proletárforradalom és a szocializmus ügye szolgálatába állította. Bármennyire ellentmondásos volt is a huszadik század első évtizede amerikai prózája kimagasló alkotóművészének magánélete és nyilatkozatai (N. K. Krupszkája tudósít arról, hogy Lenin, aki nem sokkal halála előtt is még Jack London elbeszéléseit olvastatta fel magának, szólt erről az ellentmondásosságról),

11 egy bizonyos: Jack London az amerikai proletárirodalom képviselője; sőt, ő lett Amerika első proletár írója.

12 Kétségtelen ugyanakkor, hogy kevés Jack London azon műveinek száma, amelyekben forradalmi elképzelései közvetlen módon kifejezésre jutnak. De ezek közül is kiemelkedik a The Iron Heel, „az amerikai irodalom forradalmi regénye", ahogy Philip S. Foner, a neves marxista kritikus e művet jellemezte.

13 Hosszú évek alapos gondolati munkájának és kutatásainak eredménye volt ez a jövőbe tekintő regény, s rányomta bélyegét az 1905-ös orosz forradalom hatása is. Bámulatos érzékenységgel ragadta meg London a kapitalista rendszer, a modern társadalom mozgástörvényeit, lényegi tendenciáit, ez akkoriban egyetlen szocialista irókortársának sem sikerült ilyen mértékben. A regényt áthatja a hit, hogy a szocializmus végső győzelme az egész világon bekövetkezik. Kurt * EDWARD BELLAMY: Ein Rückblick aus dem Jahre 2000. Berlin, 1949. 10. •Jack London szavai. Appeal to Reason. 18. Nov. 1905. - Idézi: PHILIP S. FONER: Jack London - American Rebel. New York, 1964. 80. 10 W. I. LENIN: Der englische Pazifismus und die englische Abneigung gegen die Theorie. Prawda, 27. Juli 1924., Über Kultur und Kunst. Berlin, 1960. 247. - Magyarul: Az angol Pacifizmus és az angol idegenkedés az elmélettől. (1915. jún.) LENIN: összes Művei. Bp. 1951. 21. köt. 261-264. 11 N. K. KHÜPREKAJA: Was Lenin gern las. über Kultur und Kunst. 620. - Magyarul: Milyen szépirodalmi művek tetszettek Iljicsnek? A mi Vologyánk. Bp. 1957. 198-204. 11 MARTIN RUSSAK: Jack London - America's First Proletarian Writer. New Masses, January 1929. 13. " L. a 9. sz. jegyzetet. Uo. 87.