Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

Offenburg 1927-es méltatásában ezt írja szerzőnkről: „A német kiadók önkényes publikációs manipulációi következtében mi azt hihettük, hogy Jack London a kalandok írója. Ez azonban nem egészen így van, London egyúttal szociológus, marxista, osztályharcos. Egyértelműen szocialista művei közt A vaspata az első helyen említendő. Kristályos logikával ábrázolja London a modern forradalmak menetét, a proletariátus szívósságát, az uralkodó osztály brutális módon alkalmazott elnyomó eszközeit; de még ezeken túl is az biztosítja a megkülönböztetett helyet e regénynek az egész szocialista irodalmon belül, hogy eddig fölül nem múlt művésziességgel, képi nyelven teszi érzékletessé a marxizmus tanításait."

14 Jack London, aki leveleit jellegzetes módon, mindig a ,,

Yours for the Revolution" üdvözlettel zárta, már nem érhette meg az orosz munkásosztály történelmi jelentőségű győzelmét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, amely az amerikai realista irodalom fejlődésében is egy új szakaszt indított el. ,,Az első világháborút követő oroszországi forradalom megváltoztatta az amerikai irodalom fejlődését" — mondotta Theodore Dreiser 1938-ban a „Kultúra Védelmére" elnevezésű nemzetközi írókongresszus harmadik tanácskozásán Párizsban.

15 E változás elsősorban a legjelentősebb amerikai írók ideológiai látókörének kitágulásában és az amerikai polgári valóság kritikájának elmélyülésében figyelhető meg. Egyidejűleg azonban létrejött az az irodalom is, amelyet a tudományos szocializmus eszméi lelkesítettek. 1917 és 1945 között világosan kirajzolódik az amerikai irodalom realista és demokratikus szellemiségű irányzata, a néptömegek hazai és külföldi mozgalmaival való kapcsolatok új minősége, s egy határozott törekvés arra, hogy szervezetileg is tömörüljenek az írók, s a szellemi-kulturális szférában így felerősödött hangjukkal eredményesebben vehessenek részt a kor alapvető problémáinak megoldásáért folyó küzdelemben. A húszas évek második felében jelentős mértékben megnövekszik a proletárforradalmi és a polgári-radikális írók aktivitása. Az USA kommunista pártja politikailag és szervezetileg is megerősödött, s a kulturális kérdésekre is nagyobb figyelmet tudott már szentelni, mint korábban. Az 1926-ban alapított New Masses, különösen miután két év múlva Michael Gold vette át a folyóirat irányítását, valamennyi forradalmi érzelmű író orgánumává vált az USÁ-ban.Kitűnő ideológiai és szervező eszközzé vált a párttagok és szimpatizánsok számára egyaránt; a fiatal proletár írókáderek számára publikációs lehetőséget biztosított; s megismertette olvasótáborát a külföld, elsősorban a Szovjetunió szocialista művészetével. Afféle „Clearing house of revolutionary ideas"-ként a kor valamennyi fontos irodalmi és kultúrpolitikai problémájához hozzányúlt a folyóirat, éppúgy, mint a 30-as években hozzá társult New Theatre Magazine is, vitákat kezdeményeztek, élénk eszmecsmkliez adtak impulzust, s ezekben aktívan részt vettek az írók. A New Masses 1926-tól 1948-ig jelent meg, s teret adott nem egy nagy jelentőségű 14 KUBT OrrENBi'iui: Jack London - Der Mann und das Werk. Deutsche Republik, 1927. 3. 87. 14

Theodor Dreiser 19.'«. július 25-én szólalt fel a kongresszuson. L. T. ßpeiiaep: CoÔpaHH coHHHeHHfl. MocKBa, 1955. T. 1. 196.