Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szántó Gábor András: Matheika János

értékelésben Petőfit és Adyt helyezi a legmagasabbra. A magyar irodalom klasszikus korszakának az 1830 és 1850 közötti időszakot tekinti, de a későb­biekhez képest itt még bizonyos rokonszenvvel nyilatkozik a korabeli izmusok magyar képviselőiről is. A bevezetés egyenetlen színvonaláért csak kisebb részben felelős a húszas évek szovjet irodalomtörténeti iskoláira és kritikai irányzataira általában jellemző eklekticizmus, illetve a felhasznált tanulmányok eltérő jellege. 97 A nagyobb baj ott van, hogy Matheika, minden akarása és jó szándéka ellenére, félbeszakadt tanulmányok, elegendő műveltségi anyag híján egyénileg sincs abban a helyzetben, hogy az eklekticizmus feloldására sikeres kísérletet tehes­sen. Tevékenysége a magyarországihoz képest kétségtelenül beszűkül, ami paradox módon épp az arányok megnagyobbodásának, a felelősség hihetet­len megnövekedésének a következménye. Bár továbbra is ír még verseket (például az azóta elveszett Börtön-szonet­teket), ezeket már nem publikálja. Az ok bizonyára nemcsak szerénységében keresendő: a korabeli szektás vélemény szerint, így a proletkultista V. Pol­janszkij megfogalmazásában a nem proletár származású író még lehet igen jó teoretikus, a munkásosztály érzelmeit azonban, ami sokak számára az irodalom lényegével egyenlő, sohasem fejezheti úgy ki, mint egy proletár származású költő .. , 98 Ez a származási probléma Matheikát, aki a lehető leg­nagyobb fokú elvhűségre törekszik, egy bizonyos neofita típusú „bizonyí­tásra" ösztökéli minden területen, és ez egyes ellenfelei szemében olykor kíméletlen vagy éppen törtető magatartásként jelentkezik. Tudatosan nyomja el magában korábbi, egyértelműen individualistának, vallásosnak, szociál­demokratának stb. minősített nézeteit, s mivel ezekben nem bízhat úgy véli, másoktól, ideológiailag fejlettebbektől kell eszméket kölcsönöznie. (Jellemző módon igen sok húszas években megjelent cikke kezdődik valamilyen akkori­ban elfogadott tétel idéz.ésével és folytatódik ennek dedukciójával.) Mint említettük, a moszkvai tartózkodás első éveiben Matheika a nem eléggé kollektívnak minősített Proletkult után a moszkvai proletárírók szervezete, a MAPP irányában kezd tájékozódni. A már hosszabb ideje a Szovjetunióban élő Zalka Máté megismerteti őt és a többi magyar emigránst a szervezet vezetőivel, s egy évi készülődés után, 1925 októberében megalapítják a MAPP magyar tagozatát, amelynek első titkárává Matheikát választják. 99 A MAPP magyar szekciójának megalakítása beletartozik abba a folyamatba, amely 1920 augusztusában a Proletkult Nemzetközi Irodájának megalapí­tásával kezdődik, majd 1926-ban, illetve 1930-ban a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Irodájának és a Forradalmi írók Nemzetközi Szövetségének létre­hozásával folytatódik. Ennek során a más országokból származó írók között "A főbb források, amelyekre Matheika hivatkozik: RIEDL FRIGYES: Die ungarische Literatur. Die Kultur der Gegenwart 1.1. Abt. IX. Die osteuropäische Literatur. - SZABO ERVIN: Társadalmi és pártharcok az 1848-49-es magyar forradalomban. Bécs, 1921. — CBUDAY JENŐ: A magyarok történelme. 2. bőv. kiad. Bécs, 1897. •• B. II 1 Miki- mi ripMBercTBiie BcepoccHflcKOMy cT>e3Ay npojieTapcKHx nHcaTejiefi OT MoKAynapoAHoro Biopo FIponeTKynbTOB. Bonpocbi .mrrepaTypbi, 1958. Ni 1. 183. •• AH MaTeftKa: PajBWTHe BettrepcKoft peao/nouHOHHOH mrrepaTypu. BecmnK HHOcrpaH­HOH jiHTepaTypw, 1930. Ni 6. 124.

Next

/
Oldalképek
Tartalom