Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szántó Gábor András: Matheika János

A Proletkult és a RAPP vonzásában Először a Marx —Engels Intézetben kapott munkát (az olvasótermet kellett megszerveznie), majd a Komintern és a CIK könyvtárába, később a Bibliográfiai Intézetbe, végül a Gorkij Világirodalmi Intézetbe került.

81 Magánéletében is nagy változások történtek: a kiutazás során megismerkedett Bogdány Rózsival, összeházasodtak; 1925-ben fiuk született, akinek a diktatúra emlékére a Március nevet adták. 1928-ban újra megnősült, második felesége Arvale Rita újságírónő lett. A kezdeti tájékozódás után hamarosan irodalmi téren is munkához látott: 1922-től kezdve számos cikket írt a külföldi magyar emigráns,

82 a német nyelvű, majd 1925-től a helyi szovjet sajtóba.

83 Mint ismeretes, a szovjethatalom első éveinek egyik legélesebb művészetpolitikai vitája a proletár kultúráról, illetve a Proletkult szervezetéről folyt. Tudjuk, hogy Lenin határozottan szembeszállt a bogdanovi —pletnyovi Proletkulttal (amely a saját osztályba zárkózást hirdette, a proletariátus igazi érdekeit kifejező marxizmust kiagyalt konstrukciókkal helyettesítette és az emberiség eddigi kulturális eredményeit lebecsülte), magát a proletárkultúra fogalmát azonban nem vetette el, maga is használta.

84 Trockij viszont a világforradalom közeli győzelmének hibás stratégiájából kiindulva tartotta lehetetlennek és szükségtelennek külön proletár kultúra létrehozását.

85 Az ő álláspontját Voronszkij elsősorban esztétikai megfontolásokból támogatta, elutasítván az addigi proletár irodalom gyenge és dilettáns alkotásait s e művek alkotóinak jogtalan egyeduralkodói törekvéseit.

84 A magyar emigráció meglehetősen „balos" beállítottsága eleve elképzelhetetlenné tette, hogy a proletár kultúra lehetőségét általában tagadó nézeteket támogasson, hisz moszkvai vezetője, Kun Béla már 1919-ben kijelentette, hogy az új szellemi életnek, az új kultúrának magából a proletariátusból kell támadnia.

87 Matheika az első években a Kun frakciót támogatja, s ezért nem egyszer kell keményen vitakoznia utóbb családon belül is, Arvale Rita ugyanis a Landler csoport híve. (Később mindketten a párt irányvonalának megfelelően — a frakcióharcok megszüntetése és a mozgalom súlypontjának Magyarországra való áthelyezése mellett foglalnak állást. Kun Béla nem " Mathejka Jánosné tájékoztatása alapján. — Nem dolgozott viszont Matheika a Komintern kórházában és a nem létező Mezsdunarodnaja lityeratura szerkesztőségében, s nem lehetett tagja az ugyancsak ismeretlen Szovjet írók Forradalmi Szövetségének sem. (Vö. pl. Munkásmozgalomtörténeti Lexikon. Bp. 1972.) "Különösen az Amerikában megjelenő Ói Előrébe (a továbbiakban ÚE). Az első itt megjelent irása: Moszkvai könyvtárak. ÜE. 1922. okt. 21. - Az Űj Előrével kapcsolatos valamennyi adatért Kovács Józsefnek, a MTA Irodalomtudományi Intézete munkatársának tartozom hálás köszönettel. M L. BOTKA FERENC: Magyar szocialista irodalom oroszul. 1921 1945. Bp. 1972. M

Vö. pl. LENIN: Válogatott Müvei. Bp. 1967. 3. köt. 285. "Vö. A szocialista realizmus. Bp. 1970. 1. köt. 345. "L. A. O. Qyementyev előszavát - A. BopoHCKMA: JlwTepaTypHo-KpHT HMCCKMC cTaTbH. MocKBa, 1963. "Vörös Ojság, 1919. jún. 14.