Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Szántó Gábor András: Matheika János
rakott szép szavakból állott, csengő-bongó nmekkel. Annyira nyugatos ízű, hogy tartalmát a hallgatóságból aligha tudná valaki elmondani.. ." w Egy kéziratban maradt verse (Egy fogolytársamhoz) már az orosz forradalomban jelöli meg az igazságot, mely a világot jelenlegi bűnös állapotából kivezetheti: Testvérem t Fájdalmad megnövesztve Felém vonaglik a rácsokon át. S felzokog: most húzzák új keresztre A názáreti ács rokonát. Testvérem ! Homlokod csüggedt ráncát Prófétás hittel hadd űzzem el én. Hajnal, ha pirkad, fordulj keletnek, Az igazság küzd ott tüzes szekerén, Élén ujjongó, győztes seregnek. 10 Naiv hittel és lelkesedéssel kezd itthon munkához. Úgy véli, végső soron a kultúra általánossá tétele a cél, ezért lát neki Kökény Lászlóval, a Váci Újság fiatal főszerkesztőjével, Haraszti Ernő orvossal, valamint másokkal együtt az Auróra művészeti társaság megszervezésének. A társaság feladatait ekként foglalja össze: „A decentralizálás ideje eljött. Budapest az értékek számbeli megnövekedésével nem tudott minden tehetségnek helyet, megfelelő existenciát adni... Ebben a borzalmas világban, amikor egyrészt elfásult az ízlés, másrészt szélesebb néprétegbe idegződött be a szellemi szórakozások utáni vágy (. ..) kell egy irányító, óvó testület". A nagyközönségnek se ideje, se módja, hogy a művészettel ,,a kor történetét, az irányító eszméket és a nemzeti és teljesen helyi szokásokat" felmérve foglalkozzék, a közönséget „felolvasásokon, előadásokon, tárlatokon, hangversenyeken kell ránevelni, hogy azt lássa meg, ami a lényeg, hogy alapot szerezzen önálló és megokolt kritika megalkotásához". 21 A Matheika által ismertetett felvilágosítói programnak kétségtelenül vannak rokonszenves vonásai. Eredete után nyomozva Matheika egyetemi időszakáig jutunk el, ott is Riedl Frigyes hatásáig, aki az 1910-es években egyértelműen a műveltség, a felvilágosodás középponti, mindent eldöntő szerepére oktatta tanítványait: „Megkedveltetni a magyar költészetet annyit tesz, úgy gondolom, mint a magyar faj, a magyar állam regenerációján dolgozni. E regeneráció attól a jövőtől függ, melyet önök fognak előkészíteni ... Magyarországnak műveltsége a legfőbb életkérdése: Magyarország művelt lesz, vagy nem lesz". 22 Utalnunk kell arra is, hogy a kultúra mint program számos jelentős művészt, gondolkodót foglalkoztatott a világháború éveiben, többek között Kodály Zoltánt, Bartók Bélát, Bolgár Eleket, Fülep Lajost, Lukács Györgyöt stb., 23 s ebben mind a világháborús állapotok bar'•Váczi Közlöny, a továbbiakban: VK. 1918. jan. 17. "Tihanyi Ernőné gyűjteményében. »'Váci Hírlap, 1918. febr. 2. "Vö. A magyar irodalom története. Bp. 1965. IV. 992-993. ,3 Vö. HERMANN ISTVÁN: Lukács György gondolatvilága. Bp. 1974. 115-118.
