Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szántó Gábor András: Matheika János

bársága, mind a korabeli politikai irányzatok kompromittálódása szerepet játszott. Nem hallgathatjuk el azonban e program szubjektivisztikus veszélyeit sem, amelyek elsősorban abból fakadnak, hogy a Matheika emlegette felvilágosítók mit tartanak „lényegesnek". Ő ugyanis az irodalmiság fogalmát meglehetősen bizonytalan ízlésből és világnézetből kiindulva, hangsúlyozottan egyéni szinten maradva, a „tehetség" szubjektivisztikus kategóriájában méri: „A szépnek nincsenek korlátai — jelenti ki. — Egyként irodalom Casanova, Zola, Maeterlinck. És irodalom Prohászka Ottokár, Ady, Kosztolányi... A fokmérő minden formán, irányon, járt és járatlan utakon felül a tehetség.."

24 Az Auróra társaságnak bőven akadt tennivalója. A város egyik legtekintélyesebbnek számító lapja, a klerikális Váczi Közlöny a világháború kitörése előtt néhány héttel még a szőlőmolyok irtásáról közölt vezércikket, a vidéki társasági élet eseményeiről tudósított — a felülfizetettek névsorával és a túlfizetett összegek feltüntetésével. A háború kitörése óta azonban egyre nehezebb a tényleges események és a régimódi kommentálás közötti komikus illetve tragikomikus ellentéteket elsimítania, s az olvasók a lapban léptennyomon efféle burleszk-szerű hírekre bukkannak: 1914. augusztus: a harcba induló huszárokhoz szónokló Galcsek György „minden szava a szívekbe markolt, lángoló lelkesedést keltett; mintha a lovak is megértették volna a nagy koncepciójú, ízig-vérig magyar főpap szavát... vágtatni szerettek volna, hogy szerbet, oroszt legázolhassanak";

25 1914. szeptember: megjelentek Szepessy László háborús költeményei — A virágos vonattól a vöröskeresztesig;8 1915: tölgy és fenyőkérget foglalnak le a Bőripari Központ részére;

27 1916: „Éder Kálmán vezető járásbíró" — a majdani 1919-es vérbirák egyike — „5 korona 80 fillért juttatott lapunk útján a megvakult katonáknak" .. .

M Ezzel a világgal előbb-utóbb szembe kell kerülnie az emberiség kulturális megjavításáról ábrándozó, a kamaszkorból alig kinőtt fiatalembernek, de jellemző, hogy kulturális téren még 1919 februárjában is szinte hajlandó lenne a város életében nagy hatalmat képviselő egyházzal együttműködni: „Hiszen annyi a munka, főtisztelendő uraim ! Elvadultak a népek, burjánzik a gazság, a tudatlan tömegek ordítása elnyomja a pár lelkes idealistának halk szavát. Annyi a tér tanítani, hisz oly messze ködkép még a kultúra melegágyán nevelkedett népek társadalma ! Békejobbot szeretnénk nyújtani, kart karba öltve vállvetetten küzdeni Savanarola utódaival. .. Savanarola, Szent Ferenc fiai jertek, segítsetek l"

29 De ekkor már le kell vonnia a tanulságot: „Álom az egész. A különféle árnyalatú vörös és lila cingulusok jobban csábítanak titeket, mint az igazság hirdetése".

30 Láttuk, hogy Matheika számára az igazságot az orosz forradalom testesítette meg, s ezt a régi félfeudális világgal összenőtt klérus nyilván nem fogadta " L. a 21. sz. jegyzetet. •* VK. 1914. aug. 6. "VK 1914. szept. 24. "VK. 1915. nov. 25. "VK. 1916. jan. 14. "VU. 1919. febr. 8. Uo.