Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Urbán Nagy Rozália: A. V. Lunacsarszkij — a kultúrpolitikus

valamiféle Lunacsarszkij" kezdett el beszélni. Beszélt egy, majd két órát és a terem mindjobban elcsendesedett. A hallgatók elfeledkeztek a hidegről... ,,a munkás-paraszt népbiztos" még mindig beszélt. Igen sok szinész, akik egész életüket Moszkvában vagy Péterváron töltötték, akik jól ismerték az orosz színházi és művészeti szakembereket, tudósokat, esküdözött a gyűlés után, hogy mindezideig még nem volt alkalmuk olyan emberrel találkozni, aki olyan sokoldalúan ismerte volna a világ népeinek a művészetét és irodalmát, mint ez a munkás-paraszt népbiztos .. ,"

18 Maga Lunacsarszkij 1918-ban az orosz dráma iskolájának megnyitásán saját és a Népbiztosságon dolgozó munkatársai tevékenységéről így nyilatkozott: ,,Olyan szerencsések voltunk, hogy sikerült a nép és az orosz értelmiség együttműködésének összekötő láncszemeként dolgoznunk, és ez a tény az orosz értelmiség egészséges fejlődését szolgálja majd."

17 Lunacsarszkij eredményes munkáját nagyban elősegítette, hogy minden tettében a lenini kulturális forradalom meghatározó tendenciáira támaszkodott. Erről egy 1918 végén Leninnel folytatott beszélgetés után így nyilatkozott: „Tehát mondtam én — a dolgokat így summáznám: a múlt művészetében fellelhető minden többé-kevésbé értékes hagyatékot meg kell őriznünk. A nem muzeális művészetet — a színházat, az irodalmat, a zenét bizonyosfokú, de semmiképpen sem durva irányítással az új követelmények támasztotta, rövid távon bekövetkező evolúció felé kell fordítanunk. Az új jelenségeket kritikusan kell szemlélnünk. Nem szabad megengedni, hogy ezek foglalják el a területet. Minden lehetőséget meg kell adnunk viszont, hogy reális művészi szolgálataik arányában mind kiemelkedőbb helyet harcolhassanak ki maguknak. Ilyen értelemben kell támogatnunk őket." Erre Lenin azt mondotta: „Azt hiszem, ez egészen pontos meghatározás. Igyekezzen megmagyarázni ezt a nyilvánosságnak mind cikkeiben, mind pedig nyilvános felszólalásaiban."

18 Lunacsarszkij betartotta ezt az irányvonalat. Balról és jobbról ért támadások pergőtüzében következetesen harcolt egyrészt a múlt kultúrkincseinek megőrzéséért, másrészt az új művészet létrehozásáért. Amikor a „baloldal" hiányolta a népbiztos „kemény kéz" politikáját a művészetben, Lunacsarszkij a Szovjetszkoje Iszkussztvo folyóirat hasábjain

19 pontos definícióját adta a szovjet állam és ezen belül a Népbiztosság mflvészetpolitikájának: „Mit jelent a művészetpolitika?" A művészetpolitika: 1. a művészetnek mint szociális ideológiai jelenségnek elvi, elméleti értékelése; 2. a művészet helyének, jelentőségének meghatározása a társadalom életében és a munkában; M Jl. II npo3opcKHií: M3 npouiJibix JieT. MocKBa, 1958. 124. 17 EHpiOH NeTporpaACKHX rocy/iapcTBeHHux TcaTpoB. 1918. 1. 40. w B. M. JleHHH: O jiirrepaType H HCKyccTBe. MocKBa, 1960. 670. JlyHaMapcKHtt: MTO 3Hawirr xyaowecTBenHafl no.iHTHKa. CoBCTCKoe HCKyccTBo, 3 MapTa 1925.