Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Illés László: A proletárirodalmi szövetségi politika ellentmondásai

vezet. Minden útitársnak egy meghatározott türelmi időt kell adnunk, amely alatt elsajátítja a forradalmi proletár elméletet. Az útitársakkal szemben állított követelményeket egyre feljebb és feljebb kell srófolnunk, s az „uszályba vétel" módszerét kell velük szemben alkalmaznunk."

40 Láthatóan az írói egyéniség felmorzsolásának arról a módszeréről van itt szó, amelytől J. Varejkisz, a párt KB sajtóosztályának vezetője óvott, amikor a Na posztu-csoport a Pravdában közzétett nyilatkozatában azzal vádolta meg a pártot, hogy nincs irodalompolitikai koncepciója, nem támogatja a proletárirodalmat, és nem nyomja el az útitársakat. Varejkisz nyomatékosan figyelmeztetett rá, hogy a szövetségesekkel, az útitársakkal szemben folytatott proletárirodalmi politika a bogdanovi proletkult téziseire támaszkodik és szemben áll a lenini koncepcióval.

41 Midőn a Rapp feloszlatása után öt évvel a moszkvai írószövetség közgyűlésén emlékezett meg a párt irodalompolitikája kiemelkedő jelentőségű eseményéről, P. Jugyin előadásában azt állapította meg, hogy maga a „szövetséges vagy ellenség" jelszó a trockizmus ideológiai vonalából következik. „Ezzel a jelszóval úgymond — a szovjet írói közvéleménybe bevitték az ellenségeskedést, a viszályt az egyik csoportot a másik ellen uszították, olyan körülményeket teremtettek, úgy rontották meg az írók egymásközti kapcsolatait, és az alkotói légkört, hogy a szocializmus javára végzett munka lehetősége rendkívül megnehezült, s mindezzel komoly akadályt gördítettek az irodalom előrehaladásának útjába."

43 A pártirányítással az ilyen kultúrpolitikai vonal, legalábbis a húszas évek elején és közepén, a lenini korszakban, nem fért össze; a párt ekkor átgondolt, kiegyensúlyozott vonalat vitt, olyat, amely a munkás-paraszt hatalom szilárd bázisán nyugodva minden szellemi erőt is mozgósítani kívánt a szocializmus felépítése érdekében. „Az élcsapat csak akkor teljesíti az élcsapat feladatait — írta Lenin 1922-ben — ha nem szakad el az általa vezetett tömegtől, hanem valóban viszi magával előre az egész tömeget. Szó sem lehet semmiféle eredményes kommunista építésről, ha a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre nem lépünk a nem kommunistákkal."

43 Lunacsarszkij művelődési politikájában mindig is ezen a platformon állt, mégha túlzott reményeket fűzött is időnként a Rapp által ígért proletárirodalmi áttörés sikereihez. Az 1924-es tanácskozáson kifejtette a proletárirodalom és az útitársi irodalom egyidejű támogatása elvét,

44 1925. január 9-én a Proletárírók Szövetsége első össz-szövetségi konferenciáján leszögezi, hogy „nem szabad eltávolítanunk az útitársakat. Még a reakciós írókat sem — teszi hozzá —, hiszen időnként nagyszerű műveket írnak. Mit tegyünk hát az útitársakkal? Betiltsuk, vagy r 40 LWSh. 249-250. 41 M. BapettKHc: O namen JIHHHM B xyÄOwecTBeHHoii jiirrepaType M O npojierapcKHx nucaTe/iflx. ílpaBAa, 18. tyenpaM 1925. Ni 40 (2971). 5. 41 n. K)AMH: ríHTMJieTMe peuicHHH BKP(ő) o nepecrpoiíKe paOoTbi jiirrepaTypHO-xyÄO)KecTB€HHbix opi annaamni. JlnTepaTypHaíi ra3eTa, 26. a ripent 1937. Ni 22 (658). 2. — P. Jugyin már a RAPP feloszlatását követően elméleti tanulmányban tárgyalta a rappizmus és a trockizmus ideológiai összefüggéseit: n. IOOHH: K Bonpocy o npojieTapcKoft, coUHajiHCTMiecKOH KyjibType. Bo/ibuieBHK, 30. MNMUI 1932. Ni 11- 12. 66—68. **A harcos materializmus jelentősegéről (1922. március 22.) LBNIN: Müvei. Bp. 1953. 33. köt. 219-229. és LENIN:Művészetről - irodalomról. Bp. 1966. 497. 44 K Bonpocy o IIOJIHTIIKC PKn(O) B xyaowecTBeHHoft .nrrepaType. MocKBa, 1924. 80.