Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)
Illés László: A proletárirodalmi szövetségi politika ellentmondásai
juk felépíteni a kommunizmust másként, mint a kapitalizmus által teremtett anyagból, másként, mint azzal a kulturális apparátussal, amelyet a burzsoá viszonyok termeltek ki, és amely ezért elkerülhetetlenül burzsoá gondolkodásmóddal van telítve. Ebben rejlik a kommunista társadalom felépítésének nehézsége, de ugyanebben van a biztosítéka is annak, hogy lehet és sikerül azt felépíteni. Éppen abban különbözik a marxizmus a régi utópista szocializmustól, hogy az utóbbi az új társadalmat nem az emberanyagnak azokból az átlagos képviselőiből akarta felépíteni, amelyeket a véres, szennyes, kupeckedő, rabló kapitalizmus termel ki, hanem külön üvegházakban és melegágyakban kitenyésztett különleges erényes emberekből. Ezt a nevetséges gondolatot ma mindenki nevetségesnek tartja és mindenki feladta, de nem mindenki akarja, vagy tudja végiggondolni a marxizmusnak ezzel ellenkező tanítását, végiggondolni azt, miként lehet (és kell) a kommunizmust építeni az átlagos emberanyagból, amelyet évszázadokon és évezredeken át elrontott a rabszolgaság, a hűbériség, a kapitalizmus." 14 A Központi Bizottság 1922. ápr. 27-i ülésén a politikai beszámoló során kifejtette Lenin: a győzelem másik felének tartható, hogy éppenséggel a nem-kommunisták kezei is részt vesznek majd a kommunizmus építésében, hogy a munkásosztály vezetésével megtanulják, miképpen kell munkálkodniuk a közös célokért. 15 Gyakran szólt az „elvtársi együttműködés" légköréről, arról a morális erőről, amely közel hozza a munkásosztály ügyéhez és elszakítja a burzsoáziától a régi értelmiséget, s amely tökéletesen átgyúrja és újjáformálja ezt a réteget. 16 Arra emlékeztetett Lenin, hogy a középrétegek közül sokan részt vettek a Vörös Hadsereg harcaiban, a polgárháború folyamán, s azonosultak a munkásokkal és katonákkal, s a kulturális-népművelési munkában ez a példa kell, hogy lebegjen a párt előtt az új periódusban. 17 A művészet kérdéseiről szólva, ugyanezen az állásponton állt Lenin: „Birtokba kell venni azt az egész kultúrát, amelyet a kapitalizmus hagyott hátra, és fel kell építeni belőle a szocializmust" - írta 1919 márciusában. — „Birtokba kell venni az egész tudományt, a technikát, minden ismeretet, a művészetet. Enélkül nem építhetjük fel a kommunista társadalom életét. Márpedig ez a tudomány, technika és művészet a szakemberek kezében és az ő fejükben van." 18 Lenin világosan 14 M.i.irni.i. .1» K.ip I mii. I AJIH BbJHCHeHHH ŐOJlbUJHX BOnpoCOB. I lp.iH.l.i, 7 HOflGpfl 1926 •Nfi258. B. M. JleHMH: COMMHCHH«. (Hia. 4-oe.) MocKBa, 1950. T. 28. 365. - Magyarul: Egy kit kép, nagy kérdések tisztázására. LENIN : Művei. Bp. 1952. 28. köt. 404 - 405. 14 no/iHTHwecKHH oTMéT UeHTpajibHoro KoMirreTa PKn(6), 27. MapTa 1922. B. M. JleiiHii: rniMMIIM MocKBa, 1951. T. 33. 261. - Magyarul: Az OK(b)P Központi Bizottságának politikai beszámolója, 1922. március 27-én. LENIN : Művei. Bp. 1953. 3. köt. 257- 304. "BejiMKHH IIOHHH. B. M. .TleHHH: CoMHHeHHH. MocKBa, T. 29. 392. Magyarul: A nagy kezdeményezés. LENIN : Művei. Bp. 1953. 29. köt. 432-3. 17 Pesb Ha BcepoccHflcKOM coBemaHHH nojnnripocBeTOB ryöepHCKHX H ye3AHbix OTÄCIOB HapoAHoro o6pa34>BaHHH, 3. no&őpg 1920 r. B. M. - I-n MM I "ÍHIK-HH>I MocKBa, 1960. T. 31. 344 345. — Magyarul: Beszéd a kormányzósági és kerületi népművelési osztályok mellett működő politikai felvilágosítási bizottságok összoroszországi konferenciáján, 1920. nov. 3-án. LENIN : Művei. Bp. 31. köt. 374-384. ••ycnexM H TpyflHocTM coBeTCKofl BJiacTM. (B MapTe anpejie 1919 r.) B. M. JICHMH CoHtuieHHH. MocKBa, 1950. T. 29. 52. Magyarul: A szovjethatalom sikerei és nehézségei. LENIN : Művei. Bp. 1953. 29. köt. 57- 58.
