Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása
kongresszusa után újjászervezés alatt álló párt támogatásával létrejött a Független Színpad Munkaközössége. 11 Párhuzamosan Brecht műveinek behatolásával a munkásmozgalomba és ettől nem is függetlenül megjelentek egyes müvei a haladó baloldali magyar sajtóban és kiadványokban a határokon belül és kívül. A Korunkban Méliusz József mindjárt 1934ben, Brecht Lieder, Gedichte, Chöre című verseskötetének megjelenése évében közölte egyik fontos versének, Az óriásváros New York nyomaveszett dicsőségének szép, hűséges, még ma is helytálló fordítását, amely méltán került be Méliusz 1966-ban megjelent Brecht-műfordításkötetébe is. Egy évvel utóbb a szegedi folyóirat, A Színpad tette közzé Radnóti Miklós fordításában a már említett részleteket a Mahagonnyoperából, s egyben az egész darabról jellegzetes képet adott. A Mahagonny város virágzása és pusztulása második felvonásának közölt színei (12 14. kép) a pusztulástól fenyegetett örömvárosnak a hurrikántól való szerencsés megmenekülését és moráljának — mindent szabad ! — kialakulását mutatták be. E morális alaptételt Brecht négy alapvető szükségleten bizonyítja. Radnóti fordításában: Első a zabálás, ne feledd, Második helyen a nemi aktus áll, Harmadszor boxolnod kell neked, Negyedszer igyál, mert ez is szabály. De előre már röhögd el magad, Mert bármit is csinálsz, mindent szabad. A négy közül, sajnos, csak az „Enni" és „Szeretni" feliratú kép fordítása maradt ránk, s az utóbbinak a végén a trágár jelenet kontrasztját képező, emelkedett hangú terzinák. Radnóti fordítása inkább értelemszerüségre törekedett, mint formahűségre, s az előbbit el is érte. A darab zenéjét nem ismerve a tolmácsoló — mint erre lábjegyzetben fel is hívta a figyelmet — „irodalmi" szöveget adott, amely azonban nem tűnik egészen véglegesnek, inkább sietős munka eredményének. A részleteket Házy Albert körülvette a darab cselekményének és mondanivalójának ismertetésével, utána még Brecht és Suhrkamp megjegyzései következtek — Gáspár Zoltán tolmácsolásában - a darabhoz, amint a Versuche 1930-ból való 2. füzetében megjelentek. Ismét magyar olvasók elé kerültek tehát a kategóriák a színpadi mü „epikus" és „drámai" formájáról, velük együtt Brecht Wagner-kritikája és elmélete a szöveg, zene és képzőművészet önállóságáról és együttműködéséről a színpadon, de a közlemény egészében mindezek nem tűntek jelentősnek a költői szemelvényekhez képest. A teóriát elhomályosította a költői szó, amely ragyogott Radnóti nem-kidolgozott fordításában is. S egyidőben készült vele a gondosan megmunkált versszöveg Mikéről és a szénről (Kohlen für Mike), amelyet, ugyancsak 1935-ben a Világirodalmi Szemle tett közzé. Színhelye, Amerika összekapcsolta a verset a Mahagonnyx'<\\, témája, a proletárok emberi szolidaritása, szembeállította vele. Kötetbe gyűjtve csak 1939-ben találjuk ezt a verset (Svendborger Gedichte), de mivel 1926-ban keletkezett, Radnóti Hf korábbi közlésből Ismerte, hogy honnan, nem sikerült megállapítani. Végül van ''Az adatok forrásai: Erdős László szóbeli közlése, amelyért e helyen mondok köszönetet £JM If ^ értes György 1959-ben kelt kézirata: Goldman Oyörgy. 77-86. - R. Kocsis KOzsa 1968-ban kelt kéziratos kandidátusi disszertációja: A magyar avant-garde színpad es aramairodalom története. 196. és passim. - KAKYÓ ZOLTAK: I. m. (5. sz. jegyzet). MOKT rsuiic: A költő és a színház Magyar Nemzet 1959. május 6. - Szegő István neiyreigazltas... Magy..r Nemzet 1959 június 27. (Ez utóbbi két adat Kanyónál.)
