Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása

Radnótinak még egy Brecht fordítása, melyet ő maga sohasem tett közzé: Ballada a barátságról (Ballade von der Freundschaft). Ennek eredetije megjelent a Hauspostille-ban (1927), de a sajátos, homoszekszuális témájú verssel Radnóti egy korábbi megjelenési helyén, egy antológiában találkozott, ahol Brecht csak ezzel az egy költeménynyel volt képviselve. Ez magyarázhatja Radnóti választását. A ballada még a Baal vitális téma- és hangulatkörében mozog, a 30-as évek Brechtjének ideológiájától már távol; a fordító nyilván ezért nem publikálta. Fordításai mindenesetre Brecht költészetének rokonszenvező megértéséről tanúskodnak, s ezért kézenfekvő volna valamiféle kapcsolatot feltételezni Radnóti eredeti költeményei és Brecht lírája között. Ilyen azonban a Brecht-fordítások idején, a 30-as évek közepe felé vagy később nincs. Ha mégis gondolhatnánk valamire, az az Újmódi pásztorok éneke (1931) „Elégiák és keseredők" ciklusának egyik-másik darabja vagy csak sora lehetne, így az Elégia egy csavargó halálára, amelynek témája, hetyke hangja, „életérzése", valamint egyes mellékmotívumai (mint a gyermekgyilkos anya) a Hauspostille balladáira utalhatnának. De fontosabb e kérdés bizonytalan feszegetésénél Radnóti műfordítói küzdelme Brecht kemény és tárgyias költői dikciójával, amelyet olykor önkénytelenül is a Nyugat-iskola hagyományaihoz lágyított, jelzőkkel hangolt szemléletesebbé és puhábbá. A Mikéről és a szénről második szakasza jó példa erre. Az első sor fordítása teljesen pontos: „És minden éjszakán a Wheeling Railroad dörgő vonatából" ... A második és harmadik sor (az eredetihez képest sorrendben felcserélve): „a krumpliskert vigyázó lécein át egy széntömböt dobtak a fékezők" ... A „vigyázó" lécek perszonifikációja Brechtnél hiányzik, marad a puszta tény leírás: „egy széntömböt dobtak a fékezők a krumpliskertbe, a kerítésléceken át, és érdes hangon kiáltottak oda sebtiben (in Eile, mivel a vonat egy pillanat alatt tovarobogott): Mikének 1" A fordítás ezt is hangulatosabbá teszi, a tárgyilagos keménységet szemléletes szavakkal lágyítja: „s a rohanásból érdes hang repült: Mikének küldjük ezt 1" Radnóti fordításai Brecht magyar fordítástörténetében fontos fejezetnek számítanak. De egyúttal jellegzetesen előlegezik a felszabadulás után sorrakerülő Brechttolmácsolás nehézségeit, amelyeket még máig sem sikerült felszámolnunk.

12 "Mahagonny városának virágzása és pusztulása. A Színpad 1935. január—március. 26-38. - BEBT BRECHT: Ballada Mikéről és a szénről. Fordította Radnóti Miklós. Világirodalmi Szemle, 1935. 6. sz. 7. Megjelent néhány változással ismét RADNÓTI MIKLÓS: Versek és műfordítások. Budapest, 1954. 436., majd 1956-ban a költő összes versei és műfordításai c. kötetében, 469-470. Ismét közzétette GÁL ISTVÁN: Radnóti Miklós ismeretlen és elfelejtett műfordításai c. cikkében, FK 1961. 164-174. - A Ballada a tarátságról szövegének (ket változatának) rendelkezésemre bocsátásáért Radnóti Miklósnénak tartozom köszönettel, ugyancsak neki és Baróti Dezsőnek a Brecht-vers lelőhelyének megjelöléséért és kezembe adásáért: Europa Almanach. Kiadta Carl Einstein és Paul Westheim. Gustav Kiepenhauer Verlag, Potsdam é. n. (1925 vagy 1926). Az almanach az irodalmi és képzőművészeti avantgárdé nemzetközi képviselőit vonultatja föl. Baróti Dezső szerint a fordítás 1932-ben készült. Vö. Nagyvilág 1970. 2. 285—287