Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása

VAJDA QYÖBOY MIHÁLY BERTOLT BRECHT MAGYAR FOGADTATÁSA 1922—1930 Eltekintve attól a rövid hírtől, amelyet a Bécsi Magyar Újság, 1922-ben (223. sz.) a Dobszó az éjszakában müncheni előadásáról közölt, Bertolt Brechtet, mint annyi mást az akkori modern német irodalom alakjai közül, Gömöri Jenő (Tamás) mutatta be elsőnek magyarul, ugyancsak az emigráns magyar sajtóban. Bécsi pozsonyi lapjának, a Tűznek 1923. évi 5. száma közölte Brecht egyik jellegzetes fiatalkori, Rimbaud-ihlette versét (Vom ertrunkenen Mädchen). A fordítás szövegét azért érdemes közölni újra, mert nehezen megközelíthető helyen jelent meg, igen kevesen tudnak róla. BALLADA A VÍZBEFÚLT LÁNYRÓL Bert Brecht Mikor befúlt és egyre úszott teste patakból folyóba s tovább lefele, az ég kékje csodálatosan feste, mintha a hullát békítnie kellene. Moszat-növény csimpaszkodott beléje, úgy hogy lassan megtetézték súlyát, halak úsztak el rajta, (nem is nézve feléje): állat - növény tette terhessé utolsó útját. Lám, és este füstként sötétlett az égbolt. S éjszaka a csillagokkal szórt az ég fényt lefele. De reggelre mosolygó-kék volt, hogy a lánynak is legyen még estéje s reggele. Mikor fakó teste rohadva szétmállott, történt, hogy Isten elfeledő őt lassan; előbb arcát, majd kezeit, haját csak végül. S pállott csalétek lett ő a sokdögű folyamban. Hogy a fordító, Gömöri Jenő hol találta meg az eredeti szöveget, azt ma még — részletes Brecht-bibliográfia híján -elég nehéz volna megállapítani. Kötetben németül csak három, ill. négy évvel később (Taschenpostille, 1926; Hauspostille, 1927) jelent meg, de korábbi, mert Brecht első drámájának, a ßaa/nak, 1922-ben megjelent nyomtatott szövegébe már beiktatta. Az itteni szöveg azonos a verseskötetek későbbi szövegével, csak egyetlen szóban tér el mégis, s ez a harmadik sorban emlegetett mennybolt színére vonatkozik: korábban „azúr", I verseskötetekben „opál". Gömöri Jenő, aki „az ég kékje" kifejezést használta, a korábbi szöveget látta tehát; az is lehet (noha nem bizonyítható), hogy a „balladát" a darab testéből emelte ki s maga adott neki a versszövegből logikusan következő címet. A német kiadások nem nevezik a verset „balladának".