Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Szili József: A szocialista irodalomtudomány Angliában
vonásaival együtt szerves folytatása annak a kibontakozásnak, amely a húszas harmincas években kezdődött, s a későbbi visszaeséssel sem szűnt meg egészen. 1 A szocialista irodalomtudomány távoli előfutáraiként említhetők azok a chartista irodalmárok, akik mint Ernest Jones és Gerald Massey, a Labourer és a Friend of the People lapjain szóltak a kor irodalmi kérdéseiről és ismertettek jeles külföldi forradalmár szerzőket. ,,Most ismerkedik meg a chartista olvasó az orosz nemzeti irodalom nagy képviselőivel is" — írja Báti László Ernest Jones National Literature, Russia (Nemzeti irodalom, Oroszország) c. írásával kapcsolatban, mely 1848-ban jelent meg a Labourerben. Báti azt is megállapítja, hogy „Gerald Massey: Petőfy, the People's Poet of Hungary c. tanulmánya az angol sajtóban elsőként méltatja a forradalmár költőt". A hangsúly a forradalmáron van ebben az 1852-ben a Friend of the People hasábjain megjelent cikkben. 2 Szocialista ihletésű elgondolásokkal találkozunk John Ruskin, Oscar Wilde s különösen William Morris esztétikai hagyatékában. Morris L. M. Arinstejn szerint a „szocialista esztétika megalapítója Angliában". 3 Graham Hough megjegyzi, hogy „1883-as oxfordi előadása, A művészet a plutokrácia alatt, melyen Ruskin elnökölt, teljesen szocialista tónusú, és teljességgel elvet minden liberális és reformista megoldást". 4 Morrisra Marx nézetei hatottak az osztályharc, a társadalmi forradalom kérdésében, de a művészet és a szocializmus viszonyára vonatkozó elgondolásaiban nagyobb szerepet játszottak Morrisnak a technikai és ipari fejlődést elítélő eszméi, a kapitalizmus alatti élet nyers sivárságára, esztétikai igénytelenségére vonatkozó reflexiói. 5 Fontos körülmény, hogy Marx és Engels hosszabb időn át Angliában élt és dolgozott, s az irodalomra vonatkozó megjegyzéseik közül több a klasszikus és a kortársi angol irodalom ügyét érinti. A múlt század nyolcvanas éveiben a To-Day közölt szocialista szempontú irodalomtörténeti írásokat, köztük Edward és Eleanor MarxAveling nevezetes cikkét Shelley and Socialism (Shelley és a szocializmus) címmel, az 1888. évfolyam 4. számában. (A cikket a Neue Zeit németül közölte 1888. decemberi számában.) A To-Day 1888. évfolyamának 7. számában jelent meg R. A. Beckett írása Walt Whitmann as a Socialist Poet (Walt Whitmann mint szocialista költő) címmel. 1888-ban és 1889-ben jelentek meg Henry S. Salt szocialista szellemű monog1 A legtöbb XX. századi angol kritikatörténet szentel néhány lapot az angol marxista kritikának, a legnagyobbakat említve, s azokat a polgári irodalomtudósokat, akiknek művein nyomot hagyott a marxizmus iránti érdeklődés. Az angol irodalomtörténet három kötetes szovjet kézikönyve (HCTOPHH AuraHttcKoii JlHTepaTypw 1958) részletezi Ralph Fox (III. 434 -444), Caudwcll (III. 444-445) és megemlíti néhány más marxista irodalomtudós munkásságát is. * BATI LÁRZLÓ: A chartista költészet szerepe és értékelése. Filológiai Közlöny, 1958. 3-4. sz. 440 451. • L. M. ARINHTKJN: Anglia korai szocialista irodalmának esztétikai problémái, reneanc couHajiHCTHMCCKoro peaau3.ua B JiurepaTypax CTpaH 3anaAa. (A szocialista realizmus eredete a nyugati országokban. Moszkva, 1965.) 88-122. .«« ÍRAIIAM HOUOH: The Last Romantics (Az utolsó romantikusok). London, New York, 1947, 1961. 105. /William Morisszal több szocialista tendenciájú tanulmány foglalkozik, pl.: J. BRUCE ahibr: w m a "d the Early Days of the Socialist Movement. London, é. n. - ROBERT M AU . K Arn,,t: w M. A Vindication. London, 1934. - MAROARBT GRENNAN: W. M.: Medievalist and Revolutionary. New York, 1945. - E. P. THOMPSON: W. M. Romantic to Revolutionary. London. 1955.
