Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Hídvégi Jenő: Hernádi György

síkra a forradalom vívmányaiért, az új típusú emberért és azért, hogy a költészet a megújult életet megújult eszközökkel ábrázolja: És csak én, egyedül én, árva lovagja a szónak Ügessek a régi megszokott úton És a szív bosszantó kétkedéseit vagy a lelkesedés örömét öltöztessem letűnt időkből kölcsönzött, Kopott ruhákba, jelmezekbe, mint a vásári bohóc, Don Quijoteként rozsdás kardokat forgassak És versenyben az örök szabolcska-mihályokkal, Harcoljak az elismerésért? Kultúrcsecsemők dajkájának szegődjek el? Nem és százszor nem ! E versében, a sematizmusnak a költészetben is eluralkodó jegyei ellen kel ki, elítéli a kincstári derűlátást, az üres lelkendezést, de éberen figyel azokra is, akik az új élet ellen törnek; „gyanakvón lesi az új hajtásokat, nem torzít-e színeket s illatokat a megmérgezett gyökér", s amikor karrieristát lát hadonászni, „kijátszott ember"-nek érzi magát: Lassan ballagok. Ismerős ösvény, Törtetők útja, Ha élre érsz is, Nem jutsz sehova. Lázad a lélek, Jogot követel. Sejtések helyett Az igazságot. Minden titokra Fény derül egyszer Vizsgáld meg magad Kijátszott ember. 1948-ban a Kereskedelmi Élet c. lap szerkesztését is rábízzák és 1952-ig irányítja a Magyar Kiskereskedő című hetilapot. 1950-ben veszi át az Újítók Lapja szerkesztését s haláláig tevékeny főszerkesztője. Az 50-es években indoklás nélkül kizárja tagjai sorából az írószövetség. A nyomasztó esztendőkben feleségét vigasztalva igyekszik önmagát megnyugtatni: Ne küzdj az evek ellen Kicsi madaram. Nem ellenségként suhannak felettünk És nem megtépázva hagynak faképnél bennünket: Érik a lélek Az ég kitisztul Felemeli szavát az elégedetlenkedőkkel, túlzókkal </ernhcn is Segíts szigorú szeretet, Súgd a szárnyaló szavakat, Hogy túlharsogják A/ rl.-i;rdrtl«-nsrg tnmp.i /.ugásat;