Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Szabolcsi Gábor: A magyar szocialisztikus novella kezdetei 1900—1919
nak is következménye, amit Edmondo de Amicis szentimentális, didaktikus, szocialisztikus írásai a magyar szocialista irodalom kezdetén gyakoroltak. írásaival találkozunk a Népszavában, regényét is kiadták magyarul, s a régi szociáldemokrata neveltetésű mozgalmi emberek családjaik legifjabbjait a közelmúltban is a szentimentális s kissé nacionalista, romantikus-antikapitalista, pacifista és didaktikus szerzővel, ifjúságuk halványával indították el a szocialista irodalom megismeréséhez. A didaktikusság s a romantikus antikapitalizmus más novellistáknál is jelentkezik. Szász Géza, Gyulai István, Gyetvai János parasztszemléletében fölbukkan a gépellenesség ábrázolása. Szász Gézánál az elromlott cséplőgépet a gépész nem tudja megjavítani s a részes aratók diadalmasan vonulnak újra munkába. Gyulai István expreszszív színekkel rajzolt novellájában a munkába állt mezőgazdasági gépek miatt parasztlázadás tör ki, s mivel a gépek elvették kenyerüket, a falu férfiai kivándorolnak Amerikába. Gyetvainál a törekvő középparaszt, Vincze Jankó nem tudja adósságra vett gyönyörű cséplőgépét kifizetni, elárverezik a földjét, s Jankó, míg az árverés tart, őrületében szétveri, összetöri a cséplőgépet. Mindhárom szerző lényegnek fogja fel a jelenséget, s nem tudja ábrázolni a jelenséget meghatározó társadalmi és termelési erőket. Ez a jelenséghez tapadás olykor megkapóan éles tragikus helyzetek fellobbantására képes, mély lelki törések ábrázolására is, de ez ritka telitalálat. A parasztnovella-típusok nem vezettek el a parasztság új orientációjának, a munkásság és parasztság új kapcsolatainak ábrázolásához. A parasztság-szemléletben viszonylag a szegedi parasztnovellát képviselő Ormos Ede jutott legtovább, s parasztábrázolása is a leginkább realisztikus. Csizmadia parasztnovelláit éppúgy, mint a Gyetvaiét, Gyulai Istvánét, Lőrinczi Györgyét a romantikus vagy naturalista túlzások teszik egy-egy jelenség megragadásában szélsőségessé, de a novellák sora mögül nem bomlik elő sajátos, önálló, a szocializmussal szervesen gazdagodott személyes művészi világkép. Farkas Antal útja sem tovább járt út. Ha a két világháború közötti parasztnovella és szociográfia elődeit keressük úgy tetszik, hogy az etnográfiai hűségre törekvő, szocialista tudatosságú Ormos Ede képviselte irány az elődje a következő korszak parasztábrázolásának; nem stílusban, hanem a szemlélet szocialista vonásaiban és realizmusában."/ 8 A munkásnovella A munkásnovella a Népszavában meglehetősen későn jelenik meg. 1892 és 1905 között a már említett Edmondo de Amicis szocialisztikus írásai mellett több fordítás kerül közlésre, melyek a Népszava nemzetközi irodalmi orientációját mutatják. Hallström, François Coppée, Csehov, Maupassant, Segesmundo, A. France, Roberto Bracco, Zola nevével találkozunk az 1905 előtti Népszava oldalain, köztük kevés a munkástéma. Gorkij, Strindberg, a skandináv és német munkásírók fordításai szaporodnak az 1905-ös Népszavában, a kritikai és irodalompolitikai tevékenységgel együtt nő a munkástémákkal foglalkozó írások száma. A munkásság életét novellában ábrázoló rajzolatok sokáig hiányoztak. Kispolgártémák, proletár nyomor-novellák s fantasztikus képek a XX. századból, Vulgus, A parasztnovelláról lásd: NACHÁDY JÓZSEF: A szegedi parasztnovella keletkezéseSzeged, 1958. Irodalomtörténeti Dolgozatok. U. sz. Klny. az Acta Univcrsitatis Szegedicnsis Sectio litteraria „Irodalom" c. kötetéből. A Tömörkényről írottakat vö.: ORTUTAY OYULA: Tömörkény István. Szeged, 1934. Magyar Irodalomtörténeti Intézet.
