Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
pozitív irányban befolyásolni lehessen. Másrészt indokolt volt a küzdelem a „szellemi mozgalom" jelszava ellen azért is, mert az a Féja propagálta formájában magában rejtette az Új Szellemi Front veszélyeit, a békés kiegyezést a hatalommal, s ezáltal a mozgalomnak a hatalom általi leszerelését. Mindezek ellenére Révai József a szövetségi politika szempontjából nem mondott le Féja Gézáról, sőt még nála sokkal kétesebb politikusokról sem — így pl. Matolcsyról, Eckhardtról, Friedrich Istvánról, Rassay Károlyról stb. „Vannak tehát jobboldali, konzervatív, sőt reakciós és a fasizmussal cimboráló népiesek is — írja a szellemi vagy politikai mozgalom alternatíva körüli vitával kapcsolatban - és nyilvánvaló, hogy a népies irányzat jobb- és baloldali szárnya csak addig tartható fenn, amíg a Márciusi Front csupán .szellemi mozgalom' marad. Úgy latszik, Erdei Ferencék sem akarják Matolcsyékat .odaajándékozni' a fasizmusnak és szakítani velük. Igazuk is van. Hisz a népiesek jobbszárnyán vannak sokan olyanok, akiknek ingadozása őszinte demokratizmus és félig-meddig fasiszta állásfoglalás között arra vezethető vissza, hogy nincs még egy olyan erős és következetes tömegmozgalom, mely vonzerőt tudna gyakorolni rájuk." 118 Révai József optimizmusa a magyar antifasiszta népfront kialakíthatóságát illetően abból eredt, hogy bízott egy ilyen tömegmozgalom létrejöttében, hitte, hogy a nép, a munkásság, a parasztság kész harcolni a demokrácia eszméiért. „A magyar demokrácia erőinek vizsgálatát itt kell kezdeni alul, nem pedig felül" — írta bizakodón 1938 nyarán. 119 Az ellenzéki pártoknak a népfrontpolitikába való bevonását is elsősorban nem vezéreik, hanem az általuk képviselt tömegek szempontjából sürgette, s elutasította azt az álláspontot, amely szerint a vezetők korruptsága miatt kommunisták között is többen lehetetlennek tartották a Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata párttal való együttműködést: „Az a tény, hogy az ország demokratikus, kispolgári és paraszti tömegei élén kétarcú, áldemokrata pártvezérek is állanak, nem lehet akadálya a demokratikus front kezdeményezésének." 1 * 0 Gömbös óta a magyar belpolitika a fasizmus totális kormányhatalmi erőre való emelésének kísérletei körül forgott, s ennek sikerén vagy sikertelenségén bukott vagy állt a már addig is megnyomorított magyar demokrácia sorsa mellett Magyarország függetlensége is. Ebben a helyzetben Révai minden a fasizmus ellen mozgósítható erőt számba vett, s a baloldal megnyilvánulásai közül csak azokat tette kritika tárgyává, amelyek az adott történelmi pillanatban komoly gátjai voltak a demokratikus, németellenes, antifasiszta küzdelem kibontakozásának. A parasztság felhívását a müveit fiatalsághoz, amelyben azt a nyilas agitátorokkal való szembefordulásra szólította fel, „jelentős, komoly lépés"-ként üdvözölte 111 s nem akadt meg a kiáltvány olyan vitatható kitételein, amelyek szintén faji szemléletről tanúskodtak, de adott esetben szociális, nemzeti alapról szembeállíthatók voltak az agresszív fasizmussal. A szóban forgó felhívásban a parasztfiatalság azt kérte a diák-ifjúságtól: a földkérdés, a nemzet szociális és kulturális felemelésének megoldását sürgesse, álljon a parasztság mellé, mert „Egyedül a magyar parasztság alkalmas a magyar sors hordozására és egyedül csak ók lehetnek nemzeti kibontakozásunk alapjai". 1 * Komoly bírálat tárgyává tette azonM, [R*vAi Ummw]: Budapesti levél. - Szellemi vagy politikai mozgalom? MNap, 193H. fehr. 25. "•Ijo*™ J6l ""*' : Buda P csti ,evél ~ Ho1 van a magyar demokrácia? MNap, 1938. aug. 28. '»•[RivAi Jon,«): Budapesti levél. - Labancok Magyarországon MNap, 1938. aug. 7. ... £°l icm ,MM a paras/tfiatalság levele a művelt fiatalsághoz. Magyarország, 1938. jul 2u. 7.
