Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

kávéház különtermében, hogy az országos találkozót előkészítsék. „Itt voltak a Márciusi Front vezetői, a Deák Ferenc Társaság tagjai, az Országút c. folyóirat munkatársai, továbbá a Szép Szó, a Válasz, a Századunk, a Vigilia, a Munka és még néhány irodalmi és szociológiai folyóirat munkatársai, de eljött több napilapnál dolgozó radikálisan demokrata publicista is, valamint néhány függetlenül álló fővárosi és vidéki író és szociológus. A meghívottak között volt még a Bartha Miklós Társaság, Szalay László Társaság, Szegedi Fiatalok Kollégiuma, a .Szabadság' baráti Kör, a Kossuth Társaság, a PTOE, az Egyetemi Kör, a MEFHOSZ, az Emericana, a Soli Deo Gloria Szövetség vezetői, a szociáldemokrata ifjúmunkások, a Magyarországi Földmunkás Szövetség, a Mikes Kelemen Társaság, a Kaffka Margit Társaság több vezető tagja, valamint egyes keresztény felekezetek prominens ifjúsági és szociológiai kérdésekkel foglalkozó lelkésztagjai."

115 Amint a tudósításból látható, a találkozó valóban széles ölelésű összefogásnak ígérkezett, a résztvevők többsége és az ott ismertetett program azonban biztosította, hogy az együttműködés alapja a haladásért vállalt küzdelem legyen. Révai József örömmel üdvözölte a Centrál-kávéházbeli értekezletet, benne a demokratikus egységtörekvések gyakorlati sikereit látta megvalósulónak, s ebből az egyszerű megmozdulásból is messzemenő következtetéseket vont le a magyar szellemi népfrontot illetően. Elemzésében párhuzamot von a Marosvásárhelyi Találkozó és a szerveződő magyarországi találkozó között, s rámutat, hogy amíg Romániában egy elnyomott kisebbség ifjúságának közös sorsa vert hidat a különböző politikai és szellemi irányzatok között, a magyarországi találkozó egyetemes nemzeti érdekek és nem a „generációs" összetartozás alapján toborozza híveit. „ ... kiindulópontja az a kiábrándulás, csalódás és csömör, amit az ellenforradalmi Magyarország .keresztény' és ,népies* ígéretei és szörnyű valósága közötti ellentmondás hívott életre."

116 Nagy jelentőségűnek mutatkozott ez a találkozó, mert az előkészítő gyűlés tanúsága szerint benne szinte az összes társadalmi rétegek és demokratikus politikai irányzatok képviselve lettek volna. Ez volt az első eset, amikor szocialista munkásszervezetek képviselőivel közös akcióegységre léptek az összes antifasiszta irányzatok, amikor a paraszti és polgári progresszió hívei nem egymással szemben, hanem közösen a reakció ellen vállalták a küzdelmet, és amikor a jobboldalról is megindult az erők átáramlása a baloldalhoz. Az antifasiszta mozgalomnak e megindult expanzivitását próbálta pozitíven befolyásolni Révai József azáltal, hogy a szellemi élet területéről az aktív politika felé próbálta terelni. Már a Márciusi Front Féja fogalmazta programjában is azt kifogásolta legerőteljesebben, hogy az átfogó társadalmi reform megvalósításáért, amit elméletben kidolgoz, a napi politikai harcot nem vállalja.

117 Révai József több megnyilatkozásából is az derül ki, hogy a „szellemi mozgalom" fedezékét az ellenzéki pártok szervezeteivel tartotta szükségesnek helyettesíteni, s ez az elképzelés az adott körülmények által igazoltnak látszik több okból. Kívánatos lett volna ez egyrészt azért, hogy ezáltal a radikálizálódási folyamat a pártokon belül is meggyorsuljon, s hogy a fasizálódási törekvéseket elnéző, korrupt pártvezetést Reszketnek az ige erejétől. - Rendőrség oszlatta fel a magyar írók értekezletét Budapesten. - Hatalmat írói összefogás készül az új Magyarországért. MNap, 1938. jan. 22. "•(RÍVAI JózBBr]: Budapesti levél. - A kecskeméti találkozó háttere. MNap, 1938 febr. 24. •"[RÍVAI JÓZÍBF] V.: Jelszavak és tények. Szellemi Front? - Gondolat, 1937 315-322.