Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
tőségét hívták meg, de a tervek közt szerepelt a Válasz és a Korunk Szava csehszlovákiai meghívása is. A tervek előkészítése nagyrészt a csehszlovák- magyar kultúrkapcsolatok fáradhatatlan apostolának, Antonin Strakának, Csehszlovákia egykori magyarországi kultúrattaséjának érdeme volt. 1937 októberében került sor a Szép Szó csehszlovákiai előadókörútjára. Fejtő Ferenc, Ignotus Pál, Nádass József és Remenyik Zsigmond utaztak el a lap képviseletében. Eredetileg szó volt József Attila részvételéről is, de betegsége miatt le kellett mondania az utazásról. Pozsony, Érsekújvár, Komárom, Prága voltak a körút egyes állomásai. A Magyar Napban Vass László üdvözli az íródelegációt. Ismerteti a Szép Szó programját, úgy hivatkozik József Attilának a Magyar Napban megjelent nyilatkozatára, mint annak bizonyítására, hogy a Szép Szó vállalja az együttműködést a Márciusi Fronttal, „a francia népfront mintájára". „Ez a népfronti fegyverbarátság füz minket is a ,Szép Szó' írói csoportjához, amelynek eddig kifejtett munkásságával sokban közös vonást találunk a magunk munkaterületén is" — írja előlegezett bizalommal, valósággal rábeszélőleg a népfrontos politika tényleges vállalására Vass László. 101 Hamarosan meg kellett azonban győződnie, hogy a Szép Szó írói makacsul kitartanak kétes tartalmú „szövetségi politiká"-juk mellett, melynek lényege: formálisan felajánlják ugyan az együttműködést, de ugyanakkor legfőbb gondjuk bebizonyítani a kommunista és a „népi" ideológiáról egyaránt, hogy a magyarságtól s a demokráciától mindkettő idegen. Jellemző, hogy a kulturális együttműködés konstruktív építése helyett a Szép Szó íróinak csehszlovákiai útjukon is a népies - urbánus ellentét állt a polémiáik középpontjában. Erre éppen József Attila cikkét használták fel, amit majd minden fellépésük alkalmával az „új népies irány" időszerütlenségének, reakciós jellegének bizonyítására olvastak fel. Vass László mindent elkövet, hogy lapja számára ebben a kérdésben pozitív nyilatkozatot csikarjon ki a Szép Szó képviselőitől. Külön interjúra vállalkozik Féja Viharsarok-perének ürügyén. „A Szép Szó bár sok mindenben szemben áll Féja Gézával és csoportjával (Válasz, Márciusi Front), annak idején keményen tiltakozott a .Viharsarok' első elkobzása ellen" — hivatkozik valószínűleg a József Attila fogalmazta „Szerkesztői üzenet"-re, mely az írók üldözése elleni egységes fellépésre szólította fel a szellemi élet képviselőit. „Nem mondanátok valamit a budapesti bírói ítéletről a Magyar Nap számára?" - teszi fel a kérdést Ignotusnak Vass László. „Nem tartanok ildomosnak magyarországi belső ügyben itt egy más államban állást foglalni - feleli Ignotus Pál - és biztos vagyok benne, hogy ebben Féja barátunk is igazat ad nekünk. Otthon majd megtaláljuk a módját, hogv álláspontunkat kifejezésre juttassuk." 10 * Az Új Szellem Ignotus interjúja viszont a József Attila-cikk Új Szellemi Frontra utaló szavait visszhangozza: „Ezek még most sem bocsátják meg nekünk, hogy mi már kezdetben élcslátók voltunk" 103 mondja Ignotus tájékoztatásul a népi és urbánus írók ellentéteinek okairól. Fejtő Ferencnek a háború utáni magyar irodalomról tartott előadása sem lehetett pozitív alap a népfrontpolitikai együttműködésre. Tanulmányának egyik alapten,01 VAH» LAMLO: K oszontjük a Stép Szót Szlovcnszkón I MNap 1937. okt. 15. ,0 »|VA*I LAatLÓ] (V. L.): A Stép Szó írói a Féja-ügyrŐI. MNap, 1937. okt. 19. ,0> ÜÁL I.: Egy óra Ignotus Pállal. Új Szellem, 1937. okt. 15.
