Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

nem fordultunk a néphez, annak oka anyagi nehézségeinkben rejlik. De őszre „Már­ciusi Front' címen egy hetilap és röplapok kiadását tervezzük." 74 1937-ben a csehszlovákiai „Tátra" kiadó sorozatot tervezett a népi írók — Féja Géza, Veres Péter, Kovács Imre, Szabó Pál, Balogh Edgár - müveinek megjelente­tésére. Elsőnek - és egyben utolsónak - Féja Géza „Régi magyarság" című kötete jelent meg. Vass László a rá jellemző lelkesedéssel üdvözli a sorozatot és Féja köny­vét. 75 A Márciusi Frontról írt cikkeiben azonban József Attila nyilatkozata után már a korábbinál kritikusabb hangnemre vált át. „A Márciusi Front ma még korántsem jelent egységes s tisztult világszemléleti tábort. Tagjai közt vannak karrieristák" — írja Erdélyi Sólymost Eszter vére c. verse kapcsán — s elítéli a költőt, de egyben a körülötte kialakult vita módszerét is. Cikke lényegében Révai Gondolat-beli írásának parafrázisa: „Antiszemitizmus és demokrácia kizárják egymást. De antiszemitizmus­ellenesség önmagában, minden járulék nélkül még nem jelent demokratikus állás­foglalást. Köztudomású, hogy vannak olyan fasizmusok is (pl. az olasz és egyes franciák), amelyek nem antiszemiták. Éppen ezért úgy véljük, hogy azok is gátolják a demokratikus kibontakozást, akik indokolatlanul völkisch kurucságot, vér és rögszagot, zsidó-ellenességet szimatolnak ott is, ahol nincsen. Sok gyakorlati pontban megegyező közös követelésekért az ösz­szes demokratikus erőknek fegyverbarátságot kell kötni ,a francia népfront mintá­jára', amint azt nagyon helyesen javasolta József Attila a Magyar Napnak adott nyilatkozatában." 76 S nyomatékul idézi Illyés Gyulának a népfrontos összefogás alapelvét klasszikusan kifejező, híressé vált epigrammáját: „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh ma nem azzal kell, honnan jössz, — azzal ecsém: hova m«z/" 77 1937. október 3-án a Márciusi Front Makón nagygyűlést tartott. „A makói nagy­gyűlés a társadalom minden rétegének nagy érdeklődése mellett zajlott le. A kör­nyékről, s a messze Tiszántúlról küldöttségek jöttek, hogy hallgassák a szabadság szellemét hirdető írók megnyilatkozásait" számol be az eseményről a Magyar Nap. 78 Március 15-e után ez volt az első kísérlet arra, hogy a Márciusi Front kitörjön a szellemi mozgalom kereteiből, s kapcsolatba lépjen a dolgozó tömegekkel is. Megszer­vezése kommunisták részvételével a népfrontpolitikai összefogás alapján történt. 7 ' A nagygyűlés legaktívabb szervezője Erdei Ferenc volt, aki a továbbiakban is a legkövetkezetesebben harcolt azért, hogy a Márciusi Frontból harcos politikai moz­galom legyen. A Magyar Nap-ban örömmel üdvözölték és ismertették ennek érdeké­ben a Válaszban megjelentetett cikkét. 80 74 Uo. "ÍVASS LASZLÓ] (V L): Megjelent Féia Oéza magyar irodalomtörténete. MNap, 1937. júl. 21; VASS LÁSZLÓ: AZ ó-magyar arc. MNap, 1937. aug. 25. 7 * VASS LÁSZLÓ: Vérvád ét irodalom. MNap, 1937. aug. 21. 77 Uo. * A Márciusi Front kiáltványa a magyar demokráciáért - a makói nagygyűlés eredmé­nyei. MNap, 1937. okt. 1. * Erdei Ferenc levele Sárközi Györgyhöz. - Közli K. NAOY MAODA: A Válasz. Bp. 1963 327-328. •° Politikai mozgalommá fejlődik a Márciusi Front. MNap, 1937. dec. 191.

Next

/
Oldalképek
Tartalom