Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

A Márciusi Front és a Marosvásárhelyi Találkozó eseményei nagyban felkeltették a csehszlovákiai magyarság politikai érdeklődését és aktivizálódását. A kultúra frontján kialakuló egységes felsorakozásra a magyarországi és romániai népfrontos szervezkedés igen pozitíven hatott. „Mindenekelőtt a magyarországi népi megújhodás sokat ígérő friss lendülete — írja a csehszlovákiai antifasiszta kultúrfront feladatait vázoló Vass László — a magyar irodalom központjából felénk sugárzó szuggesztív erő, amely Illyés Gyula, Féja Géza, Kovács Imre és József Attila írásaival nekünk is küldött üzenetet és híradással volt a magyarság belső szociális megújhodásának megindult folyamatáról. A szellemi kulturális egység szakadozó szálait éppen ezek a határon túlról küldött üzenetek, a Puszták népe, Viharsarok, Néma forradalom és a Bűntudat erősítették meg újra azzal, hogy a könyvek mélységes szociális igazsága és biblikus hite meggyőzött bennünket is saját sorsunk átalakításának szükségességéről."

81 A csehszlovákiai magyarságnak a magyarországi reakciós rendszerrel való szembefordulása éppen abban az óriási tiltakozáshullámban nyilvánult meg, amellyel a népi írók ellen indított bűnvádi eljárásokra reagált. Féja Gézát öt, Kovács Imrét három hónapi börtönre ítélték könyveik miatt. A Magyar Nap tiltakozó cikkeire a csehszlovákiai baloldali szervezetek tiltakozó mozgalmat indítottak. Először a „Magyar Fiatalok Szövetsége" fejezte ki szolidaritását a bíróság elé állított írókkal. Október 27-én a Magyar Demokrata írószövetség választmánya tartott tiltakozó ülést. Október 28-án a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége 6 pontból álló kiáltványt küldött tagegyesületeihez és a közéleti személyiségekhez, melyben a bírósági eljárás elleni tiltakozásra szólítanak fel.

82 Az Eötvös Kör nyilatkozatban tette közzé állásfoglalását: „A Viharsarok és a Néma forradalom, valamint Illyés Gyula, Szabó Zoltán, Veres Péter, Makkai Sándor és mások szociográfiai és nemzetmentő művei körünkben megértésre találtak, minket munkára ösztönöztek. Magyarságunkban és nemzeti hivatástudatunkban nem destruáltak, hanem ellenkezőleg: megerősítettek. Reális látást tanultunk tőlük és rajtuk keresztül mélyebben ismertük meg a legégetőbb magyar problémákat."

88 A lapban állandóan napirenden tartják a Márciusi Front és íróinak eseményeit. Illyés Gyula kötetének elkoboztatásakor közlik az inkriminált Meg jelenik c. versét, majd a „Tükör" c. lapból átveszik Petőfiről írt folytatólagosan közölt tanulmány-részleteit. A lap karácsonyi száma ismét egy tüntetésszámba menő kiállás a népi írók mellett. Vass László rövid bevezetése után 26 csehszlovákiai magyar dolgozó vallomását közlik Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza, Kovács Imre könyveinek hatásáról és véleményüket a Márciusi Frontról és íróinak üldözéséről. A munkások, parasztok, dolgozó kisemberek nyilatkozatai egységesen arról tesznek tanúságot, hogy a csehszlovákiai magyarság szolidáris a magyarországiak demokratikus és szociális harcával. Magyarországi íróktól közlik József Attila Favágók, Illyés Gyula A kálváriára, Gulyás Pál Népek az országúion c. verseket, Veres Pétertől egy interjút Számadás c. könyvéről és a Márciusi Front első budapesti matinéján felolvasott előadását A mnn" VAM LABELÓ: Sírásók és ébresztők. MNap, 1937. okt. 31. "VAM LAaziió: Féja Oéza öt hónapja. MNap, 1937. okt. 17; (Vass László): Kovács Imre 3 hónapja MNap, 1937. okt. 17; A „Viharsarok" hullámai végig Szlovenszkón. MNap, BAA,' f

VAM LAMLÓ) V. L.: A CsMASz kiáltványa Féjáék mellett. MNap, 1937. nov. 4; Erdélyi t.muvallomás Féjáék mellett. MNap, 1937. nov 5; Magyar írók memoranduma a budapesti Parlamentben MNap, 1937. nov. 5. " A „Viharsamk" ii|.ibb vihar.ii S/.lnvens/.kón MNap, 1937 nov 21