Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
S ha ebben voltak is kisebb tévedései, már 1933-ban olyan igényeknek adott hangot, amelyek a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa után a nemzetközi kommunista mozgalom általános irányvonalává váltak. Az volt élete egyik legnagyobb tragédiája, hogy érzékenysége, klikkérdekek elutasítása, teljes emberségre való vágyódása miatt, szűk szektaszempontok szerint ítélkező csoportok közt magára maradt, s az egymással szembenálló irányzatok ütközőpontján állóknak törvényszerűen kijáró mártíromság, felőrlődés lett a sorsa. A magyar szellemi népfront alapfeltételének kialakítása, a népies és urbánus értelmiségnek egy célért való összefogása érdekében megtette, amit körülményei között megtehetett, s nemcsak az ő, de az egész magyar szellemi élet tragédiája, hogy közelítő szava visszhangtalan maradt. József Attila cikke volt az első olyan írás a Magyar Napban, amely nemcsak hogy nem követte a lap irodalmi rovatának addigi, a népi írók mozgalmának kritikátlan elismerését, hanem bírálta, sőt megkérdőjelezte progresszivitását. Ez nem zavarta meg a lap munkatársait abban, hogy a Márciusi Frontban továbbra is a magyarországi irodalmi népfrontmozgalom kezdeményezőjét lássák, de kétségtelen, hogy az addigiakhoz mérten kritikusabban követték figyelemmel eseményeit, s egymás után több olyan interjút közöltek a magyarországi politikai és irodalmi élet egyes személyiségeitől, 78 amelyek alapján következtetni lehetett a magyarországi irodalmi népfronttörekvések objektív helyzetére. A Márciusi Front megalakulása körülményeinek és további perspektívájának felderítése céljából a Magyar Nap munkatársa, Huszár Emil felkereste Kovács Imrét, a népfrontos egyetemi ifjúság vezérét, aki ezzel kapcsolatban a következőket mondta el: „Március elején egy kávéházban összehívtuk a ,Turul' tagegyesületeit és lefektettük 12 pontunkat, azaz ajánlottuk, hogy a zsidókérdés körüli egyoldalú agitációt az egész ifjúsági mozgalomban váltsa fel egy komoly munka az egész gazdasági kérdés megoldásának sürgetésére... elhatároztuk a március 15-i gyűlésre hívogató plakát kinyomtatását... Március 15-én 5 ezer ember (2 ezer diák, 2 ezer munkás, 1 ezer értelmiségi) előtt hangzottak el Féja, Zilahy és a többi beszédek, meg az általam felolvasott 12 pont... Utána csatlakoztak hozzánk a legtöbb, szociológiával foglalkozó folyóiratok szerkesztőségi tagjai, a ,Makói Kossuth Függetlenségi Párt', a .Szegedi Fiatalok', a ,Bartha Miklós Társaság', amely többnyire erdélyiekből áll, a ,TuruP néhány tagegyesülete és elvben az .Emericana', meg a .Neokatolikusok' is és elneveztek minket .Márciusi Front'-nak." 73 A Márciusi Front célját „egy őszinte, demokratikus, a dolgozó tömegek érdekeit védő parlamenti rendszer" kiharcolásában jelöli meg. A szocializmushoz való viszony tisztázására feltett kérdésre Veres Péterre hivatkozik, mint aki a csoportosulásban a szocialista eszmeiséget képviseli, s bírálja a szociáldemokráciát az agrárprolctáriátus érdekeinek elhanyagolása és „elzárkózó munkásarisztokrata tendenciák" miatt. A riporter bírálólag felvetett megjegyzésére, miszerint a mozgalom negatívuma, hogy nem helyezkedtek a tömegharc alapjára, Kovács Imre válasza: „Hogy eddig n 19.17. au K . 15-en Kovács Imrétől, szept. tzept. 28-án pedi K Komlós Aladártól közöltei " Hu»«A» Emi: „1937. március 15. - tört Márciusi Frontot a Magyar Napnak. MNap, 15-en (lál Istvántól, az Apolló szerkesztőjétől, < Ilyen vonatkozású riportokat, énelmi fordulat I" - Kovács Imre bemutatja* 1937. aug. 15.
