Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában

VAROA RÓZSA A MAGYAR NAP C. NAPILAP AZ ANTIFASISZTA NÉPFRONTPOLITIKA SZOLGÁLATÁBAN A lap helye és szerepe a magyar nyelvű kommunista sajtó történetében A Magyar Nap a csehszlovákiai kommunista párt napilapjaként jelent meg Morav­ska-Ostraván, 1936. márc. 3-tól 1938. október 13-ig. A Kommunista Internacio­nálé VII. kongresszusán kidolgozott irányelvek alapján, azzal a célkitűzéssel indult, hogy az antifasiszta egységfrontpolitika gyakorlati megvalósításának feltételeit a széles tömegek körében előkészítse. Ebben az időben ez volt az egyetlen magyar nyelvű kommunista napilap. A cseh­szlovákiai magyarság kommunista szempontú politikai tájékoztatása, orientálása, a demokratikus tömegek társadalmi harcának irányítása volt elsőrendű feladata, de mivel Magyarországon és Romániában a kommunista párt illegálisan, minimális propagandisztikus lehetőségek mellett működött, internacionális elkötelezettségéből adódó feladatként napirenden tartotta ezen országoknak a nemzetközi politika és az antifasiszta népfrontmozgalmak szempontjából fontos eseményeit is. A lapnak ebből az internacionális szerepvállalásából következik, hogy a magyarországi baloldali mozgalmak története számára is sok érdekes adalékkal szolgál, s hogy a magyar nyelvű kommunista sajtó történetében megkülönböztetett helye van. Csehszlovákiában, ahol fejlett volt a munkásmozgalom, a legálisan működő kommu­nista pártnak mindig volt magyar nyelvű lapja is. Első ilyen orgánuma a nagy múltú Kassai Munkás lett, mely 1922. márc. 1-től Munkás címmel jelent meg. A lap fontos szerepet töltött be a csehszlovákiai magyar kommunista mozgalomban, fórumlehe­tőséget biztosított a magyar emigráns kommunista írók számára, de a korabeli ma­gyarországi munkásmozgalommal és baloldali szellemi élettel tartott kapcsolata sem lebecsülendő. A húszas évek elején különösen nagy szerepe volt az emigráns magyar szocialista irodalom propagálásában. A Kassai Munkás, ill. Munkás mellett még számos hosszabb-rövidebb ideig élő lapot adtak ki csehszlovákiai magyar kommunista tömegszervezetek, 1 s legtöbbjük valamilyen módon támogatta a magyarországi munkásmozgalmat is. 1936 őszétől a KMP Ideiglenes Központi Bizottsága Prágában kezdte meg műkö­dését s a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa után kidolgozott új politikai programja jegyében itt jelentette meg a Dolgozók Lapját, amely Magyarországra csempészve, az itthoni kommunistákkal ismertette a párt új népfront-politikai irányvonalát. .JA Harc (Bratislava) 1920., Fiatal Kommunista (Prága) 1921., Munkáslap (Komárom) 1920 21., Népszava (Bratislava) 1920 21., Népszava-Munkaslap (Komárom) 1922., Kommunista Ifjúmunkás (Prága) 1922-25., Nőmunkás (Kosice) 1924-36., Proletár (Moravská-Ostrava-Pfivoz) 1928., Roham 1924 25., Szovjetfold (Bratislava) 1935-36., Tnï 1 / 8 ir ra . t,8U,VÄ ) 1W6., Világszemle (Bratislava) 1937-38., Vörös Munkás (Praha) 19.14 30., VOrós Segtly (Moravská-Ostrava Pfivoz) 1928., Vörris Zászló (Kosice) 1931.

Next

/
Oldalképek
Tartalom