Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
A kommunista szellemű csehszlovákiai magyar társadalompolitikai és szépirodalmi lapok közül legjelentősebb a Barta Lajos szerkesztésében megjelent Új Szó (1929; 1932-33), és az 1931-ben induló, de az anyagi nehézségek következtében 1933- 1936 között ugyancsak rendszertelenül megjelenő Az Út, melynek szerkesztését a Stószon élő Fábry Zoltán irányította. Mindkét lapnak nagy szerepe volt a magyar szocialista irodalom kibontakoztatásában, a csehszlovákiai mellett figyelemmel kísérték a magyarországi és a romániai magyar baloldali irodalmat is. 2 Barta Lajos lapja magánvállalkozás volt, legfőbb törekvése a haladó, baloldali írók antifasiszta alapon való összefogása. E törekvését a kommunista népfrontpolitika irodalmi megvalósítása első kísérletének, s ezáltal bizonyos fokig a Magyar Nap elődjének tekinthetjük. Az Út megjelentetését a csehszlovákiai kommunista párt kezdeményezte és támogatta. Szerkesztési elvei és módszere sokban hasonlítottak a moszkvai Sarló és Kalapács és a magyarországi 100 % s a romániai Korunk c. folyóiratokhoz. A felsorolt lapok — és a 20-as évek végi, 30-as évek eleji kommunista orgánumok általában — a proletárforradalom várható, közeli bekövetkezése, a proletárdiktatúra programjának megvalósítása perspektívájából értékelték a társadalmi jelenségeket, így az irodalmat is. 1936-ban mindenekelőtt a kommunista mozgalom népfrontpolitikai irányvonalának hathatós propagálása miatt került sor a Magyar Nap-nak mint antifasiszta egységfrontot szervező orgánumnak a megteremtésére. A Magyar Nap a munkásmozgalomnak stratégiailag és taktikailag tisztázott szakaszában indult. Programját a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának irányelvei alapján dolgozhatta ki, s mint ilyen, a magyarországi politikai és irodalmi események értékelésében az ugyancsak a népfrontpolitika jegyében induló magyar lapok — Gondolat, Dolgozók Lapja (Prága), Új Hang (Moszkva), Szabad Szó (Párizs) - szelleméhez állt legközelebb. A csehszlovákiai kommunista párt vezetősége az elsők között ismerte fel, hogy a fasizmus nemzetközi erősödésével szemben a munkásmozgalomban új, gyakorlati irányvonal kidolgozására van szükség. 1933 márciusában a CsKP vezetősége javaslattal fordult a kormányban levő szociáldemokrata párthoz, közös, antifasiszta akciók szervezésére. Klement Gottwald már 1934-ben hozzákezdett a népfrontpolitika csehszlovákiai alkalmazásához, megírván A népfront politika egyes kérdései Csehszlovákiában és Az egységfront helyzetéről és taktikájáról c. cikkeit. 3 A döntő fordulatot azonban a CsKP munkájában is a Kommunista Internacionálé VII. kongreszszusa hozta meg. 1935 őszétől foglalkozott komolyabban a CsKP vezetősége a párt régi szándékának, hetilap helyett egy új magyar nyelvű napilap megjelentetésének tervével. A pártvezetőség Fischer Károlyt bízta meg a lapszervezés megkezdésével, az előkészítő munkálatokban Koloman Mosko\ ic. Steiner Gábor és Lőrincz Gyula vettek részt, 4 s a lap beindításától kezdve velük dolgozott Zsigmondi Endre és Ferencz László. A szerkesztőség további belső és külső munkatársi körét már menet közben alakították ki. •L.: BOTKA FERENC: A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája. 1919-1938. Bp. 1966. c. mű bevezetőjét és CSANDA SÁNDOR: „AZ Üt" küzdelme a csehszlovákiai magyar szocialista irodalomért. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Bp. 1962. 337 - 371. 4 Csehszlovákia Kommunista Pártjának története. Bratislava, 1962. 411-418. « Koloman Moákovié, Lőrincz Gyula es Zsigmondi Endre egybehangzó szóbeli közlései.
