Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Erki Edit: Az Üzenet
Tamás Aladár helyzetelemzése szerint a negyvenes évek elején megértek a magyar egységfront feltételei; Tamás bízott abban, hogy a kommunisták vezette népfrontmozgalom jelentős eredményeket érhet majd el. 1939 tavaszán azonban Féja Géza cikkekben publikált nézetei, Veres Péter könyve, a Szocializmus - nacionalizmus, Németh László Kisebbségben című tanulmánya nyilvánvalóvá tették a kommunista ideológusok és publicisták számára a népi írók többségének megingását, ideológiai, politikai elbizonytalanodását, illetve gyors és határozott jobbrafordulását. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő kulturális elméleti munkaközösség 1958-as állásfoglalása is a népi mozgalom erős polarizálódását és a többség jobbrafordulását állapítja meg erre az időszakra vonatkozóan. „.. .az Európa-szerte folyó faji uszítás erősíti a mozgalmon belül a fasiszta fajvédő tendenciákat... A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején különösen szembeszökőek a mozgalom jobbratolódásának tényei..." 39 A kortárs kommunista politikusok és publicisták felismerték, hogy a népi mozgalom jelentős képviselői nem találták meg az általuk képviselt rétegek valódi érdekeinek megfelelő frontot a fasizmus és demokrácia világméretű harcában. Ennélfogva méltán kerültek a kommunista publicisztika előterébe a népi mozgalom eszmei zavarai, a fasiszta fertőzés veszedelme, a munkásosztályhoz való viszony ellentmondásos volta. Ennek a történelmi jelentőségű polémiának egy része az Üzenet hasábjain folyt — és valójában ez ad jelentőséget a folyóiratnak. Vita a népiekkel - a népiekért Ebben a történelmi jelentőségű polémiában a legnagyobb elméleti éleslátás, a legalaposabb elemző készség és tárgyi ismeret kétségkívül Révai József írásait jellemzi. Révai az Üzenet minden számában közzétett e tárgyban — különböző álneveken egy vagy több tanulmányt, illetve glosszát. 40 Figyelemre méltó ebből a szempontból Molnár Erik elemző-vitatkozó cikke Veres Péter Szocializmus — nacionalizmus című könyvéről 41 és Bölöni György két népi irodalommal foglalkozó írása. 42 Révai József 1938-ban Irta Marxizmus és népiesség című munkáját, mely máig a népi írói mozgalom legalaposabb történeti értékelése és a legjelentősebb polémia annak ideológiájával. „Könyvem célja az volt - Irta Révai az 1946-os kiadás elé —, hogy szellemi támasztékot nyújtson az ingadozó demokratáknak, útját egyengesse a fasizmus elleni összefogásnak, gátat vessen a fasizmus sikerei okozta politikai és erkölcsi elbátortalanodásnak." 43 Ez a szándék vezette Révait abban is, hogy az 19382U 44 A „népi" írókról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő kulturális elméleti munkaközösség állásfoglalás. 40 Az álnevek feloldása rés írásos feljegyzései, részben st keit minden kétséget kizáró; fántcsonttorony U., 1. sz. 17 lőgiai problémái, ü., 2. sz. 50 SZOMBATI JANÓN: „Magyar s; 41 SzENTMIKl/mv LAJOU ( U-» 4. sz. 109 110. ^tSflSUl 0 * 09 ??'' A muyar ingovány. Ü., 1. sz. 6-7. - BÖLÖNI GYÖROY: Egy paraszt"•jad törtenete. Ü, 4. sz. 117 UH. «••Ai Jósra: Marxizmus és népiesség. Bp. 1946. 5. Kortárs, 1958. 7. sz. 3-26. n Tamás Aladár személyes közlései, részben Löffler A. Pál kritikai vizsgálatok alapján történt. Az üzenet alábbi cikRévai József irta: KÖRÖMI IMRE: A kakuktojás és az elcVOIKM SÁNiMui: Az uj magyar népies irodalom uleoV.S. otthonmaradás és dezertálás. Ü.,4. sz. 115-116. ms", ü., 5-6. sz. 181-191. ERIK); Veres Peter: Szocializmus, nacionalizmus.
