Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
Erki Edit: Az Üzenet
ban illegálisan Magyarországra csempészett és Kállai Gyula neve alatt Népiesség, demokrácia, szocializmus címen kiadott könyvét 1939-ben részletekben ismét közzé tegye a kommunista sajtó hasábjain. Az Üzenet áprilisi számában megjelent részlet 44 a népi irodalom azon tendenciáit elemzi a legalaposabban, mely tendenciák érintkezési lehetőségeket jelenthetnek a fasiszta ideológiával, veszélyes szomszédságba sodorva ezzel az egész népi mozgalmat. „Mondjuk ki magyarán: paraszti demokratizmusukat a fasiszta ideológia fertőzésének szolgáltatja ki" — írta Révai és behatóan elemzi a „paraszti szocializmus" fogalmának ideológiai veszélyességét, mely fogalom azáltal, hogy „a szocializmust a proletárosztályharccal való kapcsolatától meg akarja szabadítani és a parasztsággal akarja összekapcsolni" — osztályok fölötti programmá változtatja azt. Ebből az osztályfölöttiségből egyenesen következik az uralkodó osztály egyes csoportjaiban lezajlandó „lelkiismereti forradalom"-ra való számítás, és állandó ingadozás harc és a népközösség jegyében való egyezség között, mely hol elvtelen kompromisszumokba, hol pedig cselekvésképtelen pesszimizmusba sodorja őket. „A népi sorskőzösség: osztályközősség, érdekek közössége, eszmék és eszmények közössége, harci közösség." Az osztályfelettiség misztikuma ezzel szemben a faji gondolathoz vezet, ha pedig „a faji kérdésben a kisujjunkat nyújtjuk oda a fasizmusnak, bekapja egész kezünket a demokratizmus kérdésében", akkor- is — írja Révai — , ha a fajelmélet a népiek ambíciói szerint időnként valami különleges népi, sőt szocialista fajelméletnek tűnik fel. Révai kristálytiszta eszmefuttatásának külön erénye, hogy határozottan figyelmeztet arra — miközben a népi balszárnnyal való együttműködés lehetőségére és szükségességére ő mutat rá a legkövetelőbben a kommunista politikusok közül -, hogy ha a népiek demokratikus balszárnya programjában és politikai gyakorlatában külön vált is a fasizmussal egyre több vonatkozásban érintkező, sőt egyezségre lépő népi jobbszárnytól; a hozzájuk fűződő elméleti kötelékeket azonban sohasem vágta el teljesen. Világosan megfogalmazta továbbá azt is - anélkül, hogy csepp engedményt tett volna is az urbánus —népi vita ügyében kialakult elvszerű kommunista álláspont terhére - , hogy: „a polgári demokratizmus polgári demokratizmus marad, ha nem is népi (plebejus vagy paraszti) demokratizmus, de a paraszti népiesség: talmi-népiességé, fasiszta — „népiességé" lesz, ha nem demokrata." Éppen a demokratizmus és népiség viszonyában létező felfogásbeli tisztázatlanság és bizonytalanság tartja őket vissza attól, hogy érvényes álláspontjuk lehessen a nemzeti kérdésben, mert ha hazafiságukat egyértelműen demokratizmusukból merítenék, akkor ez határozottá tenné antifasizmusukat „és nemzeti érzésük a fasizmus elleni harcban nem feszélyezné őket". A kakuktojás és az elefántcsonttorony című publicisztikai írásában 45 egyszerre poleniiz.il Veres Péterről és Kassák Lajossal, :i cikk irányával ós hangjával nyilvánvalóvá téve, hogy Veres Pétert Kassákkal ellentétben a kommunisták lehetséges szövetségesének tekinti és Kassákkal is érte vitázik. „Vitánk és kritikánk célja - írja -, hogy lelkiismereti konfliktust idézzünk fel Veres Péterben; hogy meghasonlásba vigyük és így válaszút elé állítva: megtartsuk a magunkénak." A polémia konkrét 44 VÖRÖS SÁNDOR (RÉVAI Jówutr): Az új magyar népies irodalom problémái. (A fasiszta fertn/rs veszedelme.) V . 2 sz. r >0 t*). 44 KÖRÖSI IMRK (RÉVAI Józssr): A kakuktojás és az elefántcsonttorony. Ü., 1. sz. 17-20.
