Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)

R. Kocsis Rózsa: A magyar szocialista drámai-színpadi avantgárdé

kér, és barátja külföldi útjait beszélik meg.

7u Komját ugyanis ez idő tájt alapította Kahána Mózessel, Réz Andorral és Uitz Bélával együtt az „Egység" c. folyóiratot.

80 Hevesyék közvetlenül nem kapcsolódtak be az illegális Párt munkájába, mert Komját szerint a színpaddal foglalkozók „látható munkát" végeznek, s így könnyen nyomra vezethetik a rendőrséget. A forradalom eszméit a kultúrmunka területén lehetett csak továbbmenteni — s Hevesyéknek ez lett a megbízatásuk.

81 1922-ben kezdték meg előadásaikat a munkásotthonokban. Először az Újpesti Munkásotthonban léptek fel Madzsar Aliz és iskolája közreműködésével, majd a MOSZ-ban. A feloszlatott M1MOSZ tagjai közül Hajdú Henrik és Kálmán József volt segítségükre. A későbbi években részt vettek Stromfeld Aurél és Madzsar József rendezvényein is. Tekintettel a cenzúrára, meghonosították az allegorikus stílust, a jelképes színpadi beállításokat. Palasovszky pl. Petőfinek a Farkasok dala c. költeményét úgy adta elő, hogy az utolsó versszakot a munkásközönség megismételte, és a Marseillaise dallamára énekelte. Később kórussal mutatták be. Műsorukon Whitman, Guilbeaux, Göll, Eluard, Barta és Ady költeményei szerepeltek.

82 Céljuk az volt, hogy ezeken az előadásokon a szocialista művészetnek és az új irodalmi törekvéseknek „szállást" csináljanak. Tisztában voltak vele, hogy „a szocialista színház alapjainak lerakása, a munkásmüvelődés fejlesztése, felemelése és a baloldali kultúrfront kialakítása - ez mind egymással összefüggő feladat" - , írja Palasovszky Ödön." Hevesyék a hivatásos színház frontján is fel akarták venni a harcot, hogy a modern élet sodrában gyökeredző új színpadi formákat hozhassanak létre. 1925-ben Hevesy Iván, Mittay László, Palasovszky Ödön és Bortnyik Sándor megalapította a „Zöld Szamár" elnevezésű „szatirikus színházat", hogy Kosztolányi szavaival „tormát reszeljenek" a hit nélkül szűkölködő polgári társadalom orra alá.

84 Laziczius Gyula volt a dramaturgjuk, Jemnitz Sándor a zenei tanácsadó, Illyés Gyula a fordító, Bortnyik Sándor tervezte a „konstruktivista díszleteket", Mittay László és Palasovszky Ödön pedig rendezett. Szereplőik a Sztár-filmgyár iskolájából kerültek ki. A „Zöld Szamár" vállalkozás mindössze két előadást ért meg a Művész Színpadon. Első műsorukat 1925. márc. 25-én tartották. Az estet Hevesy Iván vezette be, új színpadi és dramatikus formák keresésében jelölte meg a programot.

85 A „zöld szamár" Bortnyik Sándor hasonló című képének a mondanivalóját idézte; a polgári életszemlélet képviselőinél még egy szamár is értelmesebb, „mert előítéletektől mentes, és nem tagadja, hogy szamár".

88 A dadaisták törekvéseihez hasonlóan, a polgári életformát gúnyolták, de emellett már sok jövőt szolgáló motívum is feltűnt kísérleteikben. » Komját Aladár kéziratos levelei Hevesy Ivánhoz: „Sulmone, 19. IX. 3.", „Wien, 22dec. 1", „Wien, 22. szept. 21.", „Wien, 22. auguszt. 14." keltezéssel. Aláírás: „Aladár". A levelek özv. Hevesy Ivánné tulajdonában. ,0 Az Egyság első száma 1922. május 10-én jelent meg. A folyóiratról lásd: SZABÓ GYÖRGY: Az „Egység" elméleti platformja. - Tanulmányok a magyar irodalom történetéből. Bp. 1962.' 115-142. " Hevesy Iván szóbeli közlése. • PALABOVHZBY ÖDÖN: Visszaemlékezések. (Kézirat) M PAI.AMOVM7.BY ÖOOM: A húszas évek munkás-kultúrharcairól. Párttörténeti Közlemények, Hp. 1964. 2. sz. 172- 179. si KOKTOLARYI DEZSŐ: Zöld Szamár. Nyugat, 1925. I. 426. » Hevesy Iván szóbeli közlései. • Megalakult a Zöld Szamár. Ma Este, III. évf. 11. sz. 1925. március 19. 15. p. M» 163