Szabolcsi Miklós - Illés László szerk.: Meghallói a Törvényeknek (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 3. Budapest, 1973)
R. Kocsis Rózsa: A magyar szocialista drámai-színpadi avantgárdé
Próbálkozásuk a dadaista Cabaret Voltaire (1916) és a cseh avantgárdé kabarék (20-as évek) ,,kis színpadi" formáival mutatott rokonságot. A Párizsba sereglett „polgárt pukkasztó" dadaisták: Tzara, Huelsenbeck úgynevezett „szimultán verseket" adtak elő, amelyet ellenpontos recitativóval, pantomimszerű mozgással, dzseszszel és bruitista „lárma" zenével kísértek. Műsorukon Apollinaire, Tzara, Kandinszkij, Marinetti művei szerepeltek, a falakon meg Picasso és Modigliani képei lógtak. Noha politikával csak felületesen foglalkoztak, polgárt támadó eszmekőrükön belül azonban szimpátiával fordultak a Nagy Október eseményei felé. 87 A magyarok műsorán Ivan Göll két „szcenírozott" költeménye és Jean Cocteau szürrealista komédiája szerepelt. 88 I. Göll Paris ég c. költeményét a görög drámák kórusaihoz hasonlóan, férfi-és női karra alkalmazták. 88 A kórusműfaj felé itt tették első lépéseiket. A szöveg recitálásával és a kísérő jazz-zenével, a gazdagok és az elnyomottak Párizsának ellentétes ritmusait, a nagyváros lüktetését érzékeltették. Bemutatták még Jean Cocteau szürrealista komédiáját, Az Eiffel torony násznépét 90 is, Palasovszky Ödön rendezésében. — Cocteau a polgári életforma ellen támadt viszolygó „érzéseit" ötletes módon vetítette színpadra. Érzései, gondolatai vizuálisan megjelenített, szimbolikus figurák révén keltek életre, és abszurd pillanatdrámák során, a polgári életformát tették ironikus szatíra tárgyává. Cocteau jelenete olyan groteszk pantomim, amelynek filmszerű cselekményét két fonográfnak álcázott narrátor kommentálja és jazzparódia kíséri. Kosztolányi a Nyugat lapjain tapintott rá a kísérletezők szándékára, a polgári életeszmények fölött gyakorolt kritikára: „A zöld szamár helyesen bőgött — állapította meg —, semmiesetre sem olyan unalmas, mint a többi szürke szamár." 81 Ezek az avantgárdé színpadok a munkáselőadások „kísérletező laboratóriumává" váltak. Többek véleménye szerint innen indultak el a szocialista színházi törekvések. 82 A kórusmű faj születése - Új Föld-estek Az „avantgárdé" színpadok sorában második volt az „Új Föld". Tamás Aladár és Palasovszky Ödön 1926 májusától 1927 áprilisáig rendezett „Új Föld-esteket" a Zeneakadémián. 83 1927-ben Remenyik Zsigmond bevonásával, „Uj Föld" címen avantgárdé folyóiratot indítottak. 84 „Új nemzedékként" jelentkeztek, amely már a szocialista világnézetet vallotta hitének, és szakítani akartak a polgári felfogással mind társadalmi, mind pedig művészi vonatkozásban. 85 Az „Új Föld" színpadi prog" JAK L. KALINA: A kabaré világa. Bp. 1968. 146. - KASSÁK LAJOS és PAN IMBB: A modern művészeti irányok története. A dadaizmus. Nagyvilág, 1957. 3. sz. 451. M Lásd a „Zöld Szamár" két plakátiát. (Tiszai Andor tulajdonában). " IVAM Qoix: Az Új Orfeusz. Ford.: Illés Oyula (Sic I). Magyar Írás, 1924. IV. évf. 5 - 6. sz. 59. IVA* Ooix: Paris eg. (Részlet Ivan Ooll eposzából). Akasztott ember, (Wien,) 1922.1. sz. 5. •" >.\N CMTKAI : A/. Eiffel torony rus/tape. Fordította: 1 lies Uvula (siel). Ma, 1923. VIII. évf. 9-10. sz. L. a 84. sz. jegyzetet. " Hevesy Iván és Palasovszky Ödön közlése alapián. 1926. május 12-én, 1926. október 23-án, 1927. április 9-én és 1927. április 29-én. Az Új M v St ? k műsorai Palasovszky Ödön tulajdonában. * Uj Föld, (Az új szellem eredményei, irodalom, művészet, zene, tudomány, film, technika, színház és ipar alkotásaiban). 1927. Szerkesztik: Remenyik Zsigmond és Tamás Aladár. Művészeti szerkesztő: Bortnyik Sándor. I évf'Yz AWKA i lvLYÚ * Orrn^): Egy megérkezett nemzedék. Új Föld, 1927. (február 2.)
