Vezér Erzsébet - Maróti István szerk.: Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről (PIM, 2002)

Előszó

OSZTOJKÁN BÉLA ADD KEZÜKBE Itt állok férfikorom delelőjén. Hazátlan álmok útvesztőjében sehonnai sorsomat, Uram Ady Endre, poétaságod tollára ajánlom. Elúszó századok sírnak. - Hallom; nincs tőlük éjjelem, és nincsen nappalom: Visszajárnak a megkínzott cigányférfiak. Kísértenek a tolvajjá üldözött javasasszonyok. Purdék hegedülnek, fekete szemeik, apró csillagocskák, cinkos csábítással hívnak: járnék velük én is régi rókatáncot... Uram, Ady Endre, százszor idézett mágusvezér, add rám varázslatos palástodat, hogy megkövetelhessem magyarságom, s Nékik, kiket földönfutóvá tettek szégyentelen századok, add kezükbe tiszta kesztyűdet, lesz majd kiket arcul csapni véle.